Magyarország kiemelten jól hasznosítja a napenergiát, amit az is mutat, hogy márciusban üzembe állt a háromszázezredik háztartási naperőmű Magyarországon. A többnyire családi házak tetejére felszerelt zöldenergia-termelők darabszáma és összes teljesítménye 2017 óta a tízszeresére nőtt, ami azért, vagy azért is érdekes, mert az energiaigények évről évre növekednek, ezek pedig képesek lehetnek fedezni a háztartás aktuális áramigényét.
Fotó: Kisalföld/Nagy Gábor
Magyarország egyik legfontosabb előnye a klímasemlegességi célok elérése terén a jelentős napenergia-potenciál: hazánk földrajzi elhelyezkedése kedvez a napelemek hatékony működésének, különösen az Alföldön – mondta el lapunk megkeresésére Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai intézet vezető kutatója annak kapcsán, hogy Magyarország akár a kitűzött határidő előtt teljesítheti a klímacélokat. Kiemelte, 2024-ben a napelemes rendszerek már a belföldi áramtermelés negyedét adták, amivel európai szinten az élen járunk.
Emellett erősségünk az is, hogy stabil, alacsony kibocsátású atomerőművi kapacitással rendelkezünk, amely a hazai villamosenergia-termelés 42,8 százalékát adja. Ez a gerince annak az átmenetnek, amelyben fokozatosan kiváltjuk a fosszilis energiahordozókat – mutatott rá.
További kiemelkedő adottság a jelentős gáztárolási kapacitás és a növekvő hazai kitermelés, amely a jelenlegi fogyasztási szint mellett már-már önellátást tesz lehetővé, így erősítve az energiabiztonságot a zöldátállás időszakában.
Kovás Erik említett több területet is, ahol van tér a fejlődésre.
- Az egyik ilyen az energiatárolás. A megújulók térnyerése miatt ugyanis kulcsfontosságú a villamosenergia-tárolás fejlesztése. A jelenlegi tervek szerint 2026-ra 500 MWh kapacitás érhető el, de a következő években ennél jóval nagyobb volumenre lesz szükség, hogy stabilan kezelni tudjuk a termelés-ingadozásokat. Írtunk róla, hogy ezt a célt szolgálja a 600MW tervezett tárolókapacitású szivattyús erőmű is.
- A másik ilyen a közlekedés dekarbonizációja, mivel ez még mindig a legmakacsabb üvegházhatású gázkibocsátó szektor Európában mindenhol. Nagy potenciál rejlik az elektromobilitás, a vasúti fejlesztések, valamint a bio- és e-üzemanyagok terén is.
- A harmadik lehetséges fő irány a zöldhidrogén. Bár megkezdődtek a fejlesztések, a hidrogéntechnológia még pilotszinten van. Az ipari méretű felhasználásra való felkészülés – különösen a nehéziparban és a közlekedésben – a következő évtized kulcsprojektje lehet – ismertette Kovács Erik.
Van még teendő a lakossági energiahatékonyság terén is a vezető kutató szerint, és ez a pont összefügg a folyamatos kormányzati támogatásokkal, illetve azok szerepével is. A vezető kutató emlékeztetett ugyanis, sok régi épület energiahatékonysága alacsony. A szigetelések, nyílászárócserék, hőszivattyús rendszerek támogatása nemcsak a kibocsátások csökkentését segítené, hanem a rezsiköltségeket is mérsékelné. Egy átfogó teljes felújítás egyébként két szintet is javíthat az energetikai besoroláson, ami túl azon, hogy papírforma szerint is látványos, a rezsiköltségeket is mérsékelheti.
Itt említhető az otthonfelújítási program, illetve az otthonfelújítási támogatás szerepe is. Noha utóbbi az ötezer fő alatti településeket célozza, főleg a kettőt kombinálva olyan átfogó felújításra kerülhet sor, amely e programok megléte nélkül sokára vagy csak több részletben lenne lehetséges. Ismeretes az is, hogy az otthonfelújítási programot a vidék paneljaként is emlegetett Kádár-kockákhoz igazították, ugyanis ezeknél a háztípusoknál a támogatott felújításokat elvégezve jelentős energiahatékonysági javulás érhető el, csökken a rezsi, így a visszafizetendő rész törlesztői is kigazdálkodhatók. Állami részről azért éri meg a felújítások támogatása, mert a mérsékeltebb fenntartási költségek mellett még tovább fenntartható a rezsicsökkentés. Várhatóan ezért a továbbiakban is lesznek kormányzati támogatások az energiahatékonyság érdekében.
