A német üzemek mindig példaképként szolgáltak a kecskeméti Mercedes-gyár számára, viszont mára a magyarországi gyáregység is mintává vált, tanoncból mesterré fejlődtek, gyakran jönnek Kecskemétre tanulni a Mercedes-konszern más gyárainak munkatársai − fogalmazott a Világgazdaságnak adott interjújában Jens Bühler, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. igazgatója.
Bühler kiemelte, gyakorta megkapják pozitív visszajelzésként azt, hogy Kecskeméten rendkívül gyorsan lehet tesztelni az új új technológiai fejlesztéseket. Erre példaként az Apollo nevű humanoid robotot hozta fel, amelynek első tesztjeit a konszernen belül Kecskeméten végezték.
Jövő év közepén már megkezdheti működését a kecskeméti Mercedes-gyár új üzemrésze
Az új gyáregységről elmondta, hogy az a tervek szerint 2026 közepén kezdi meg működését. Az épületek már állnak, a gyártóeszközök megérkeztek, ezek üzembe helyezése, valamint az első prototípusok összeszerelése javában zajlik.
Megjegyezte, ez az új üzemrész nagy előrelépés a kecskeméti gyártásnak, hiszen egy teljesen új szegmensbe, az úgynevezett core szegmensbe lépnek be, ez tovább erősíti Kecskemét pozícióját a Mercedes-Benz termelési hálózatában.
Hozzátette, amit létrehoznak, az régiós szinten is mérföldkő lesz, a Mercedes-Benz több mint egymilliárd eurót fektet be a telephelybe, a fejlesztés pedig olyan beszállítói hálózatot vonz Kecskemétre és környékére, amely nemcsak az itteni gyárat, hanem más autóipari üzemeket is kiszolgálhat.
Az igazgató azt is elmondta, az új gyárépületekkel megduplázzák a termelési területet, 220 hektárról több mint négyszáz hektárra, így a jövőben még nagyobb volumenben tudnak majd autókat gyártani.
Arra a kérdésre, hogy továbbra is tudnak-e egyaránt elektromos és hagyományos autókat is gyártani, közölte, eleve úgy tervezték a gyártást, hogy az meghajtás szempontjából is rugalmas legyen. Jelenleg ugyanazon a gyártósoron, ugyanazokkal a munkatársakkal tudnak belső égésű motorral hajtott, hibrid és teljesen elektromos modelleket is gyártani, és ezt a jövőben is szeretnék fenntartani – húzta alá.
Jens Bühler kiemelte, a fejlesztések révén körülbelül háromezer új munkahelyet fognak létrehozni, de már jelenleg is mintegy 4500 embert foglalkoztatnak, ezzel Magyarország egyik legnagyobb munkáltatójának számítanak.
Fejlesztések a fenntarthatóság és az energiahatékonyság jegyében
Az igazgató arról is beszélt, hogy az energiaárak minden iparágnak komoly kihívást jelentenek, ezt ők a fenntarthatósági stratégiájukkal igyekeznek ellensúlyozni. 2022 óta mérleg szerint szén-dioxid-semlegesen működnek, és kizárólag megújuló energiát használnak, csak a 2023 óta bevezetett energiahatékonysági intézkedésekkel mintegy hat gigawattóra energiamegtakarítást értek el.
Hozzátette, idén egy nagy napelemparkot is telepíteni fognak, hogy csökkentsék a külső energiaforrásoktól való függőségüket, ezzel párhuzamosan fokozatosan leválnak a fosszilis tüzelőanyagokról.
Az új gyárrész teljesen elektromos hőtermelő rendszerekkel működik majd, és nagy hatékonyságú hőszivattyúkat használnak a fűtés és a hűtés optimalizálására, emellett új vízkezelési rendszert vezetnek be a vízfogyasztás csökkentésére.
A fenntarthatóság jegyében a Mercedes célja, hogy 2039-re teljesen szén-dioxid semleges újautó-flottát hozzon létre. Ez a célkitűzés a kecskeméti gyárra is vonatkozik, de ehhez a jelenleginél szélesebb körben el kell terjedni az elektromos autóknak. Ha a piac teljesen átáll az elektromos meghajtásra, a kecskeméti üzem készen fog állni arra, hogy teljes kapacitással elektromos autókat gyártson − szögezte le Jens Bühler.
