– Ausztria évek óta szembemegy az elvvel, miszerint az egyes uniós tagországok energiamixének meghatározása szuverén hatáskör, lényegében 1978 óta atomellenes álláspontot képvisel – mondta lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy Ausztria nem először támadja Paks II-t, illetve más beruházásokat is igyekszik ellehetetleníteni.

Néhány éve – precedensértékű ítéletben bízva – megtámadta az angliai Hinkley Point C atomerőművi beruházás kapcsán az Európai Bizottság által jóváhagyott állami támogatást, arra számítva, hogy az ítéletet felhasználhatja a térségbeli atomerőművek ellen. A trükk nem vált be, az osztrák keresetet elutasította a bíróság, és Ausztria fellebbezése sem hozott eltérő eredményt.
Paks II mostani támadása sem előzmény nélküli – húzta alá Hárfás Zsolt.
Legutóbb február 27-én Ausztria érdekében az Európai Bírósághoz fordult a lett származású Laila Medina főtanácsnok, és azt javasolta, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a törvényszék ítéletét, amely helybenhagyta a Paks II atomerőmű vonatkozásában nyújtott állami támogatást jóváhagyó európai bizottsági határozatot. Igen ám, de amire a lobbista-főtanácsnok hivatkozott, abban 2016-ban sem találtak kivetnivalót. (A bizottságnak vizsgálnia kellene, hogy az építési szerződés közvetlen odaítélése valamely orosz vállalkozásnak összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési joggal.)
A szakértő elmondta, noha kétesélyes a beadvány elbírálása, különösen az Európai Unió és Magyarország közötti politikai ellentétekre tekintettel, mindazonáltal meglepő és politikai motivációt feltételező döntés lenne, ha a bíróság megváltoztatná a korábbi jóváhagyó ítéletét.
A külföldi beavatkozási kísérletek között van viszont még egy, amely jelenleg jobban hátráltatja a projektet, mint az esetleges uniós jogi procedúra. Az előző, demokrata amerikai adminisztráció az egyik utolsó intézkedéseként szankció alá vonta az orosz Gazprombankot, amelynek szerepe van a Paks II beruházás finanszírozásában is. A gázszállításokra vonatkozó mentességet a Trump-adminisztráció egyelőre nem terjesztette ki a folyamatban lévő beruházásokra, így a Paks II-re sem, ami mögött politikai játszma sejlik fel.
Ennek ellenére a két új paksi blokk kivitelezése továbbra is halad, amelynek eredményeképpen az új hazai, 2400 megawattnyi nukleáris kapacitás a 2030-as évek elején a villamosenergia-termelés szolgálatába állhat.
Ausztriának az az érdeke, hogy Magyarország hosszú távon importfüggőségben maradjon, hiszen így Ausztria drágán el tudja adni a jórészt vízerőművekben termelt olcsó villamos energiáját. Mindazonáltal Ausztria egyre több esetben – amikor az osztrák erőművek nem tudnak elegendő áramot termelni, mert aszályos időszak van – olyan szomszédos országokból is importál villamos energiát, ahol atomerőművek működnek.
Sokatmondó az is, hogy 2025. február 27-én egy osztrák álcivil szervezet, a Global 2000 is támadást indított a Paks II jogerős környezetvédelmi engedélye ellen.
Az energiaügyekért is felelős osztrák miniszter, Leonore Gewessler korábban öt évig a Global 2000 ügyvezető igazgatója volt.
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy mindazok, akik a Paks II atomerőmű-beruházás ellen lobbiznak vagy azt bármilyen más módon támadják, vagy hátráltatják itthon, a szomszédban, esetleg a tengerentúlról, azok Magyarország szuverén energetikai döntését kérdőjelezik meg, és az elemi nemzeti érdekkel szemben importenergia-függőségben tartanák az országot, sokkoló hazai áramárakat generálva.