Márciusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,701 millió fő volt. A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A január–márciusi időszakban az előbbiek létszáma 4,692 millió főt mutatott. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,525 millió fő dolgozott, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 65 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 102 ezer fő volt.
– A foglalkoztatottak száma kiemelkedő, miközben a munkanélküliség mértéke változatlanul az európai uniós átlag alatt van, így hazánk – a foglalkoztatottsági adatokban – továbbra is Európa élmezőnyéhez tartozik – nyilatkozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Jelezte: a kormány célzott foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek eredményességét mutatja az is, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint idén márciusban.
Czomba Sándor kiemelte:
A magas foglalkoztatottság a magyar gazdaság egyik alappillére, 2010 óta már egymillióval többen dolgoznak, miközben az átlagbér több mint a háromszorosára, a minimálbér pedig a négyszeresére nőtt. A fizetések ráadásul egyre többet is érnek, így a családok egyre több pénzből tudnak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudnak költeni.
Az államtitkár hozzátette: a kormány foglalkoztatáspolitikai programjai hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több korábban inaktív munkavállaló tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A teljes foglalkoztatottság elérése érdekében a kormány március 28-ától újra elindította a Közfoglalkoztatásból versenyszférába 2025 programot, melynek célja, hogy a megfelelő motivációval és szakképzettséggel rendelkező személyek a versenyszférában találjanak munkát. A programban a kérelmezők elhelyezkedési juttatásban részesülhetnek, amelynek köszönhetően eddig több mint húszezer fő helyezkedett el az elsődleges munkaerőpiacon.
A kormány a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességét is erősíti, amely szintén alapvető a munkaerőpiaci helyzet javításában. A Digitális fejlesztési programban kétmilliárd forinttal támogatják a kkv-k digitális infrastruktúrájának fejlesztését, amely hozzájárul a vállalkozások megerősödéséhez, ezzel biztosítva a családok anyagi biztonságát is, hiszen a kkv-szektor a hazai vállalkozások 99 százalékát adja, és a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést.
Emellett a Munkából munkába program az elbocsátott munkavállalók mielőbbi elhelyezkedését segíti elő 1,5 milliárd forintos keretösszeggel.
A teljes foglalkoztatottság elérését szolgálja a harminc év alatti álláskereső és inaktív fiatalokat támogató Ifjúsági garancia plusz program is, illetve a harminc év felettieket segítő – szintén uniós finanszírozású – program. A projektekben az álláskeresők bértámogatásban, lakhatási és utazási térítésekben részesülhetnek. A programok segítségével már több mint 38 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie. Emellett az uniós finanszírozású képzést és munkaerő-fejlesztést elősegítő programmal már mintegy százezer munkavállaló képzettségi szintjét sikerült növelni.
– A kormány tehát számos, célzott intézkedéssel dolgozik a munkaerő- és szakemberhiány kezelésén, biztosítva, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson, és megtalálja a neki megfelelő lehetőséget a hazai munkaerőpiacon – tette hozzá Czomba Sándor.
A munkaerőhiány nem akkora probléma
– A munkaerőpiac további helyzete szempontjából a feldolgozóipar helyzetének alakulása a legnagyobb kérdés. A kereslet változása nagyban befolyásolhatja a munkaerő iránti keresletet is – nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Szerinte biztató, hogy a foglalkoztatás a mostani időszakban is magas, amikor az ipar termelése egyébként alacsony, tehát egy fellendülő időszakban ismét munkaerőhiány léphet fel. A munkaerőhiány viszont nem akkora probléma, hiszen rákényszeríti a cégeket a bérek emelésére (talán ez az, ami leginkább rá tudja őket erre kényszeríteni). – Fontos kiemelni a készülőben lévő új gyárak munkaerőigényét, amely szintén növelheti majd a foglalkoztatást, különösen ha ezt a munkaerőigényt a belföldi munkaerőpiacról tervezik kielégíteni elsősorban – tette hozzá.
