Bár nem tartozik a visegrádi országokhoz, de Romániát is érdemes szemügyre venni. Keleti szomszédunkban tavaly 8508 lej, azaz 675 299 forint volt a bruttó átlagbér, ezzel tehát a fizetési rangsorban Magyarország elé került. Csakhogy az adatokat erősen torzítja, hogy a 2017-es adóreform óta egy az egyben ráterhelik a munkáltatói közterheket a munkavállalók bérére, ami persze jókorát dobott a román fizetéseken. A nettó átlagbér beszédesebb, amely 2024-ben 5196 lej, 412 459 forint volt. Magyarországon ugyanakkor a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset még mindig magasabb, tavaly 445 200 forint volt.
Ha visszatekintünk, láthatjuk, hogy a magyar bérdinamika kifejezetten hektikus képet mutat húsz év távlatában. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után gyorsult, azonban 2008-ban megtorpant a pénzügyi válság következményeként. A moderált ütemű bérnövekedés az alacsony inflációs közegben egészen 2016-ig kitartott, majd 2017-től, a munkaerőhiány megjelenésével vett ismételt lendületet. Bár az elmúlt években már inkább az infláció húzta fel a kereseteket, 2024-ben több mint négyszer annyi volt a hazai bruttó átlagkereset, mint az uniós csatlakozásunkkor.
Érdekesség, hogy a magyar keresetek két évtizedes távlatban sem mutattak lassú felzárkózást, míg nálunk 4,4-szeres növekedést látunk, a lengyeleknél ugyanez 3,5-szörös volt. Hogy mégis a magyar előtt vannak a lengyel keresetek, az említett módszertani oknak, illetve a forint gyengülésének tudható be. Tavaly 92 forint volt egy zloty , 2004-ben még 55 forint. Az árfolyamhatás pedig elegendő arra, hogy elvegye a magyar fizetések előnyét, hiába volt közben idehaza magasabb a bérnövekedések üteme.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!