Ugyan a tavalyi éves infláció nagyobb volt az uniós átlagnál hazánkban, még így is az egyik legmagasabb volt a magyar fizetések vásárlóerejének növekedése – derül ki a visegrádi országok statisztikai hivatalainak adataiból. A Világgazdaság felidézi: tavaly Magyarországon a keresetek a várakozásokat meghaladó mértékben, 13,2 százalékkal nőttek, ezzel a bruttó átlagkereset elérte a 646 800 forintot. Mivel az infláció 3,7 százalékos volt átlagban, a hazai fizetések közel tíz százalékkal értek többet, mint egy éve. Azaz az előző évi 2,6 százalékos reálbérveszteséget bőven sikerült kompenzálni. Ráadásul az elmúlt 30 évben mindössze kétszer mértek a tavalyinál nagyobb vásárlóerő-növekedést Magyarországon.
Akkor sincs okunk aggodalomra, ha a visegrádi országokkal és velük kiegészítve Romániával vetjük össze a magyar kereseti adatokat. Ezekből kiderül:
a magyarnál erőteljesebb reálbér-növekedést tavaly csak Lengyelországban mértek, az ottani statisztikai hivatal szerint 9,5 százalékkal emelkedett a fizetések vásárlóereje.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy a statisztika nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik, hanem a legalább kilenc főt foglalkoztató cégeket veszi figyelembe, emiatt a mikrovállalatok és az alacsonyabb keresetűek kiesnek a körből.
Annak ellenére, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-je alapján a visegrádi országok között Csehország számít a legfejlettebbnek, miután tavaly az uniós átlag 91 százalékán állt, évek óta alacsony bérdinamika jellemzi, 2024-ben mindössze 7,1 százalékkal nőttek a fizetések. Emiatt a bruttó átlagkereset 46 165 koronát tett ki, ami 15,71 árfolyamon számolva 725 252 forint. A reálbérek 4,6 százalékkal nőttek, de legalább már emelkedtek: ugyanis 2022-ben és 2023-ban jelentősen veszítettek értékükből a cseh fizetések, összesen mintegy tíz százalékkal, aminek következtében az egész régió egyik legsúlyosabb életszínvonal-romlását szenvedte el Csehország.
A fizetési lista végén jó pár éve már Szlovákia áll: 2024-ben 1524 euró, azaz 602 284 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 6,6 százalékkal nagyobb, mint 2023-ban. A visegrádiak között egyedüliként eurót használó országban az infláció is alacsonyabb volt, így a reálbérek 3,7 százalékkal nőttek.
Bár nem tartozik a visegrádi országokhoz, de Romániát is érdemes szemügyre venni. Keleti szomszédunkban tavaly 8508 lej, azaz 675 299 forint volt a bruttó átlagbér, ezzel tehát a fizetési rangsorban Magyarország elé került. Csakhogy az adatokat erősen torzítja, hogy a 2017-es adóreform óta egy az egyben ráterhelik a munkáltatói közterheket a munkavállalók bérére, ami persze jókorát dobott a román fizetéseken. A nettó átlagbér beszédesebb, amely 2024-ben 5196 lej, 412 459 forint volt. Magyarországon ugyanakkor a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset még mindig magasabb, tavaly 445 200 forint volt.
Ha visszatekintünk, láthatjuk, hogy a magyar bérdinamika kifejezetten hektikus képet mutat húsz év távlatában. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után gyorsult, azonban 2008-ban megtorpant a pénzügyi válság következményeként. A moderált ütemű bérnövekedés az alacsony inflációs közegben egészen 2016-ig kitartott, majd 2017-től, a munkaerőhiány megjelenésével vett ismételt lendületet. Bár az elmúlt években már inkább az infláció húzta fel a kereseteket, 2024-ben több mint négyszer annyi volt a hazai bruttó átlagkereset, mint az uniós csatlakozásunkkor.
Érdekesség, hogy a magyar keresetek két évtizedes távlatban sem mutattak lassú felzárkózást, míg nálunk 4,4-szeres növekedést látunk, a lengyeleknél ugyanez 3,5-szörös volt. Hogy mégis a magyar előtt vannak a lengyel keresetek, az említett módszertani oknak, illetve a forint gyengülésének tudható be. Tavaly 92 forint volt egy zloty , 2004-ben még 55 forint. Az árfolyamhatás pedig elegendő arra, hogy elvegye a magyar fizetések előnyét, hiába volt közben idehaza magasabb a bérnövekedések üteme.
