Budapesten 2674 volt a kiadott építési engedélyek száma az első negyedévben, 2,9-szer többre, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a fővárosban 7,4 százalékkal kevesebb, mindössze 843 lakás épült. A megyei jogú városokban 33 százalékkal kevesebb lakást építettek, együttes számuk még a fővárosi új lakások felét sem érte el – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
A kisebb településeken viszont több lakást adtak át, mint egy évvel korábban: a nem megyei jogú városokban 29, a községekben pedig 2,5 százalékkal.
Budapesten megugrott az építési engedélyek száma
A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest új lakásainak több mint kétharmada három kerületben épült fel:
- a IX. kerületben 277,
- a XI. kerületben 172,
- a XIX. kerületben pedig 130 új lakást vettek használatba
– emelte ki a KSH.
A régiók többségében csökkent a lakásépítések száma az előző év azonos időszakához képest, különösen Közép-Dunántúl, Dél- és Észak-Alföld régióban (46, 40, illetve 48 százalékkal), Pest régióban viszont 21 százalékos növekedést regisztrált a hivatal, így a fővárosi csökkenés ellenére Közép-Magyarországon 4,0 százalékkal több lakás épült az első negyedévben.
Nyugat-Dunántúl régió lakásépítéseinek 43 százalékos növekedéséhez több térség is hozzájárult, ezzel szemben a Dél-Dunántúl régióban 2,3-szeresére megugró lakásépítésszám kizárólag annak balatoni körzetére korlátozódott.
A természetes személyek által épített lakások aránya 38-ról 34 százalékra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké 61-ről 66 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 32 százalék volt, a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, mintegy öt százalékponttal – jegyezte meg a jelentés.
Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A növekedés hátterében elsősorban néhány nagy léptékű, fővárosi beruházás azonosítható.
A KSH kiemelte: Budapesten 2674 lakás építésére adtak engedélyt, 2,9-szer többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések háromnegyede négy kerületben fog megvalósulni. Csak a XI. kerületben közel ezer engedélyt adtak ki, ezt a X., a XIII. és a XXI. kerület követi, együtt további ezer lakással.
A fővároson kívül mindegyik településkategóriában csökkent az építési engedélyek száma 2024 első negyedévéhez képest: a megyei jogú városokban 17, a többi városban 25, a községekben pedig 6,5 százalékkal.
Vegyes a kép a régiók tekintetében
– Az első negyedévben a lakásépítések száma bár csökkent, de talán a várakozásoknál kedvezőbben alakult és nem vetít előre akkora visszaesést az év egészére, mint azt várni lehetett. Az első negyedévben így 2,7 százalékkal kevesebb lakás készült el, mint tavaly ilyenkor – tegyük hozzá, hogy a bázisidőszaki adat sem volt magas – jelezte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a friss adatok kapcsán.
Az egyes településtípusok vegyes képet mutatnak: összhangban a kormányzati politikával, a kisebb településeken nőtt, míg a nagyobb településeken csökkent a lakásépítések száma. Ebben a támogatási konstrukciók mellett az áraknak is szerepe van: a fővárosban és a vidéki városokban nagyon megdrágult az építkezés, ami megnehezíti azt, hogy a háztartások új lakást tudjanak építeni vagy venni – mondta.
Szerinte kedvező előjel lehet a jövőre nézve az építési engedélyek számának növekedése, ezen belül is kiemelkedik a fővárosban mért érték 2,9-szeresére való növekedése. Ez mindenképpen kedvező, hiszen a lakások itt a legdrágábbak, itt a legnehezebb lakáshoz jutni, ezen pedig a kínálat növekedése segíthet. Ebben a kiugró növekedésben szerepe van a kormányzat által indított Lakhatási Tőkeprogramnak. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a többi településtípus mindegyikében csökkent az új engedélyek száma.
A kiadott engedélyek száma az átadott lakások számának több mint duplája, azaz van potenciál a lakásépítések növekedésében, ez remélhetőleg kiaknázásra is kerül
– fogalmazott Regős Gábor.
Fokozatos élénkülés jöhet a lakásépítéseknél
A lakásépítések számának csökkenésében a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság, a magas kamatok miatti drága finanszírozás is szerepet játszik Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint. Pozitív ugyanakkor szerinte, hogy közel negyedével emelkedett a kiadott lakásépítési engedélyek száma. Ez pedig előrevetítheti a fokozatos felfutást a lakásépítések számában. Területi alapon itt is jelentősen eltérő folyamatokat láthatunk. A tavalyi alacsony bázis után megugrott a fővárosban létesítendő lakások száma, a 2,7 ezer új lakás évek óta a legmagasabb szám.
Az elemző fokozatos élénkülést vár a lakásépítések esetében, ugyanakkor figyelmeztet, hogy az építési idő miatt a kedvező folyamatok hatása csak lassan jelenik meg az adatokban.
A kereslet stabil élénkülése – köszönhetően a jövedelmi helyzet javulásának a béremelkedések és az állampapír-kamatkifizetések révén – a befektetőket is ösztönözheti, miközben az elkövetkező időszakban a lakhatási tőkeprogram elindulása is támogathatja a piacot
– közölte.
Nem lepték meg a friss adatok Balogh Lászlót, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét.
– A lakásátadások számának csökkenésére számítani lehetett, az elmúlt egy-két évben ugyanis viszonylag kevés fejlesztés indult el. A budapesti lakásépítési engedélyek robbanásszerű, közel 300 százalékos növekedése mögött az új engedélyeztetési jogszabályváltozások állnak. A 2025 első felében benyújtott építési engedélyekre és egyszerű bejelentésekre ugyanis még a 2024-es szabályok vonatkoznak – fogalmazott a szakértő.
