Kémkedik az adóhivatal – de ki után és hol?

A legtöbb adóhatóság már rég nem csak a bevallásokból dolgozik, hanem összetett digitális rendszerekkel is nyomon követi az adófizetők tevékenységét. Az Egyesült Királyságban azonban mindezt új szintre emelték, az ottani adóhivatal szinte teljes arzenált vet be, hogy felfedje a bevallott jövedelem és a valós életmód közötti ellentmondásokat. Nem példa nélküli ez a fajta átvilágítás, más európai országok, például a hollandok és a dánok is alkalmazzák. A magyar adóhatóság eszközeit a törvény pontosan szabályozza, nálunk az adatgyűjtés sok esetben bírói engedélyhez kötött.

Az adóhivatalok a mesterséges intelligencia segítségével kémkednek az adófizetők után. Forrás: Fotó: Shutterstock

Mennyire aggasztó ez? 

A brit adóhivatal módszerei azonban komoly adatvédelmi és etikai kérdéseket vetnek fel. Civil szervezetek szerint a tömeges adatgyűjtés minden adófizetőt potenciális gyanúsítottként kezel, függetlenül attól, hogy követ el jogsértést vagy sem. Kritikusok az átláthatóság hiányát is kifogásolják: a Connect működéséről alig érhető el információ, így nem világos, milyen szempontok alapján kerül valaki a hatóság látóterébe. A The Times cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy további aggodalomra adhat okot, hogy az algoritmusok és a mesterséges intelligencia túl nagy szerepet kaphat a vizsgálatok elindításában. Az informátorok jutalmazása pedig könnyen visszaélésekhez vezethet, például hamis bejelentésekhez vagy személyes bosszúk kiéléséhez. A kérdés az, hol húzható meg a határ, ami a hatékony adóbeszedés és a polgárok teljes megfigyelése között van. A brit adóhivatal gyakorlata azt mutatja, hogy a technológia sokat segíthet a bevételek növelésében, de a társadalmi bizalom könnyen meginoghat, ha a megfigyelés túl messzire megy.

 

A magyar adóhivatal is kémkedik? 

A NAV sem csak papírokat böngésző hivatalnokokból áll: az adóhatóság óriási adatbázisokból dolgozik, és kockázatelemzéssel dönti el, kit érdemes alaposabban vizsgálni. Aki gyanús, attól teljességi nyilatkozatot kérhetnek, vagyis részletes vagyon- és jövedelmi adatokat. A hazai adóhatóság eszköztára is széles: használhat informátorokat, rejtett megfigyelést vagy akár „csapdahelyzeteket” – ezekhez nem kell bírói engedély. Ha viszont fedőokiratot, fedőcéget vagy hamis adatot vetnének be, ahhoz már bírósági jóváhagyás kell. A hivatal emellett egyre inkább támaszkodik digitális adatokra: bankok, online platformok, más nyilvántartások szolgáltatásaiból állítja össze a képet az adózók életéről. Mindez egyszerre szolgálja a jogkövetés ösztönzését és a feketegazdaság visszaszorítását.