Kémkedik az adóhivatal – de ki után és hol?

A legtöbb adóhatóság már rég nem csak a bevallásokból dolgozik, hanem összetett digitális rendszerekkel is nyomon követi az adófizetők tevékenységét. Az Egyesült Királyságban azonban mindezt új szintre emelték, az ottani adóhivatal szinte teljes arzenált vet be, hogy felfedje a bevallott jövedelem és a valós életmód közötti ellentmondásokat. Nem példa nélküli ez a fajta átvilágítás, más európai országok, például a hollandok és a dánok is alkalmazzák. A magyar adóhatóság eszközeit a törvény pontosan szabályozza, nálunk az adatgyűjtés sok esetben bírói engedélyhez kötött.

Az adóhivatalok a mesterséges intelligencia segítségével kémkednek az adófizetők után. Forrás: Fotó: Shutterstock

Rachel Reeves brit pénzügyminiszter célként tűzte ki, hogy 2029-ig évente további 7,5 milliárd fontnyi elmaradt adót hajtsanak be – ehhez pedig komoly eszköztárra van szükség. Az adóhivatal szuperszámítógépe, a Connect szoftver több mint harminc adatforrásból gyűjt információt. Ezek között szerepelnek: a banki adatok, a járműnyilvántartások, az ingatlan-nyilvántartás és az online hirdetési portálok. A rendszer mesterséges intelligencia segítségével készít digitális profilt, és jelzi az adóellenőrnek, ha eltérést vagy gyanús mintát talál – írja a The Times. 

A brit adóhivatal már minden lehetséges felületen kémkedik az adózók után Fotó: Shutterstock

Hogyan kémkedik az adóhivatal? 

A pénzintézetekhez való hozzáférés jóval könnyebb lett az Egyesül Királyságban, 2021 óta az ottani adóhivatal bírósági döntés nélkül is kötelezheti a bankokat arra, hogy adatokat adjanak ki egy adózó számlaforgalmáról. Ezzel párhuzamosan a digitális platformok – például az eBay, a Vinted vagy az Airbnb – is kötelesek adatokat szolgáltatni az eladók bevételeiről. Az így szerzett információk alapján az adóhatóság könnyen kiszűrheti, ki folytat valójában adóköteles kereskedelmi tevékenységet.
A közösségi média sem marad ki az ellenőrzésekből, a hivatal nyíltan elismeri, hogy figyeli: 

• a nyilvános posztokat, 
• fotókat,
• blogokat,
• sőt bizonyos esetekben mesterséges intelligencia is segít a gyanús életmód feltárásában. Egy luxusutazás vagy drága autó posztolása könnyen szemet szúrhat, ha a bevallott jövedelemmel nincs összhangban.

 

A hagyományos módszerek is megmaradtak

De azért a hagyományos módszerekről sem mondtak le, a terepen dolgozó revizorok mellett ma már a Google Street View képeit is figyelik a méregdrága autók vagy a kifejezetten nagy költségvetésű házfelújítások észlelésére. A cikk szerint volt rá példa, hogy az adóhivatal virtuálisan vizsgálta meg, vajon egy család gyermeke magániskolába jár-e, amikor a kertben iskolai rendezvényhez kapcsolódó dekorációkat találtak. Fontos szerepet kapnak az informátorok is, ugyanis jutalmat adnak azoknak, akik súgnak a hatóságnak. A jövőben még bőkezűbb rendszer jöhet, amerikai mintára akár a visszaszerzett adó százalékát is kaphatják, akik jelentenek. Ritka esetekben a hivatal adatszivárgásokból származó információkat is felhasznál. A legismertebb példa a 2010-es HSBC bankbotrány volt, amikor több ezer svájci számlatulajdonos adata került a hatóság kezébe. A brit adóhatóság több mint száz országgal, köztük Kínával és az EU tagállamaival együtt automatikusan továbbítja a külföldi bankszámlákról és befektetésekről szóló adatokat.
 

Mennyire aggasztó ez? 

A brit adóhivatal módszerei azonban komoly adatvédelmi és etikai kérdéseket vetnek fel. Civil szervezetek szerint a tömeges adatgyűjtés minden adófizetőt potenciális gyanúsítottként kezel, függetlenül attól, hogy követ el jogsértést vagy sem. Kritikusok az átláthatóság hiányát is kifogásolják: a Connect működéséről alig érhető el információ, így nem világos, milyen szempontok alapján kerül valaki a hatóság látóterébe. A The Times cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy további aggodalomra adhat okot, hogy az algoritmusok és a mesterséges intelligencia túl nagy szerepet kaphat a vizsgálatok elindításában. Az informátorok jutalmazása pedig könnyen visszaélésekhez vezethet, például hamis bejelentésekhez vagy személyes bosszúk kiéléséhez. A kérdés az, hol húzható meg a határ, ami a hatékony adóbeszedés és a polgárok teljes megfigyelése között van. A brit adóhivatal gyakorlata azt mutatja, hogy a technológia sokat segíthet a bevételek növelésében, de a társadalmi bizalom könnyen meginoghat, ha a megfigyelés túl messzire megy.

 

A magyar adóhivatal is kémkedik? 

A NAV sem csak papírokat böngésző hivatalnokokból áll: az adóhatóság óriási adatbázisokból dolgozik, és kockázatelemzéssel dönti el, kit érdemes alaposabban vizsgálni. Aki gyanús, attól teljességi nyilatkozatot kérhetnek, vagyis részletes vagyon- és jövedelmi adatokat. A hazai adóhatóság eszköztára is széles: használhat informátorokat, rejtett megfigyelést vagy akár „csapdahelyzeteket” – ezekhez nem kell bírói engedély. Ha viszont fedőokiratot, fedőcéget vagy hamis adatot vetnének be, ahhoz már bírósági jóváhagyás kell. A hivatal emellett egyre inkább támaszkodik digitális adatokra: bankok, online platformok, más nyilvántartások szolgáltatásaiból állítja össze a képet az adózók életéről. Mindez egyszerre szolgálja a jogkövetés ösztönzését és a feketegazdaság visszaszorítását.