Egyre több vadhúst exportál hazánk

A magyar vadgazdálkodási ágazat teljes, negyvenmilliárd forintos árbevételéből a vadhús nyolcmilliárd forinttal részesedett.

18. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál Soponyán, középen Nagy István agrárminiszter Fotó: MTI/Kocsis Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Az értékesített és saját felhasználásra szánt hazai vadhús mennyisége 13 ezer tonna volt a 2024/25. évi aktuális bevételi adatok szerint, ebből a nagyvad mennyisége 12,2 ezer, az apróvadé mintegy 800 tonnát tett ki – mondta az agrárminiszter szombaton a Fejér vármegyei Soponyán, a 18. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztiválon.

Nagy István közölte, a magyar vadgazdálkodási ágazat teljes, negyvenmilliárd forintos árbevételéből a vadhús nyolcmilliárd forinttal részesedett. Megjegyezte, hogy tíz évvel ezelőtt a lőtt vad értékesítéséből származó bevétel még csak hárommilliárd forint volt.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az elejtett vadból éves szinten nagy mennyiségű árualap keletkezik, amelynek 20 százalékát belföldön értékesítik, nagyobb részét, mintegy tízezer tonnát – alapanyagként vagy feldolgozott termékként – külföldi, elsősorban német, osztrák és olasz piacokon adják el.

A vadhús kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik, magas tápértékű fehérjéket és értékes vitaminokat, ásványi sókat tartalmaz, ugyanakkor mentes az antibiotikumoktól, a gyógyszerektől, a hormonkezelések maradékanyagától, és kitűnően illeszkedik a modern, egészség- és környezettudatos táplálkozásba – hívta fel a figyelmet Nagy István, jelezve: a magyar vadhúsfogyasztás éves átlaga fejenként 0,1-0,3 kilogramm, és a fogyasztási szokásokat illetően a vaddisznó kiemelkedő népszerűségnek örvend, amelyet az őz, a fácán, a vadnyúl, a szarvashúsok és a vadkacsa követ.

A miniszter kiemelte, hogy a vadállomány szabályozása messze túlmutat a vadászaton, mert egyben odafigyelés a vad természetes élőhelyére, a fenntarthatóságra. Úgy vélte, a vadállomány megőrzésének másik fontos pillére az erdőgazdálkodás, hiszen a vadnak megfelelő élőhelyet kell biztosítani.

Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztérium legújabb pályázata éppen az erdők hosszú távú minőségi megújulását és megóvását támogatja. A tízmilliárd forint keretösszeggel megjelent támogatás célja, hogy segítse a hazai erdők alkalmazkodását a klímaváltozáshoz. Hozzátette: a támogatási kérelmek már benyújthatók, a pályázati lehetőség szeptember végéig áll nyitva.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke kiemelte, hogy a 22 állami erdőgazdaság kiváló vadászterületeken gazdálkodik, és az elmúlt években mindent megtettek azért, hogy a magas elvárásoknak megfeleljenek. Képzett szakembereikkel, kiemelkedő vadászati infrastruktúráikkal a magyar vadgazdálkodás zászlóshajóivá váltak. Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke örömének adott hangot amiatt, hogy sok éve békében együtt tud dolgozni a NAK és a vadászkamara: a közös ügyekben összefogva tudják kiszolgálni az emberek gasztronómiai igényeit, valamint segíteni a klímavédelmi célok elérését, mert ez az alapja a jövőnek.

Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a vadételek népszerűsítése a rendezvény egyik célja, hiszen világszínvonalú a magyar vadállomány, ennek ellenére nagyon kevés vadhúst fogyasztanak a magyarok. A másik cél, hogy az emberek megismerjék a vadászok életét, mert a vadászat nem az állatok gyilkolásáról szól, hanem a természet védelméről – fűzte hozzá.

Majoros Gábor, a Vadex Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy Fejér vármegye erdősültsége elmarad az országos átlagtól, ezért elsődleges feladatuknak tekintik új erdők telepítését. Idén mintegy 32 hektár erdőt telepítettek, és összesen 110 ezer facsemetét ültettek el. A Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. 2007-ben rendezte meg az első vadgasztronómiai fesztiválját, amely mára a hazai vadgasztronómia legnagyobb ünnepe lett. Idén közel 300 szakács verseng a főzőversenyen, és ötezer látogató kóstolja majd a vadételeket.