Júliusban az építőipari termelé 4,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel azelőttinél. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 5,7, az egyéb építményeké 4,7 százalékkal bővült. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az ágazat teljesítménye 0,8 százalékkal meghaladta a 2025. júniusit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
– Mindenképpen kedvező, hogy júliusban kiegyenlített volt a két építményfőcsoport teljesítménye. A nagyobb részben az állami megrendelésekhez kötődő egyéb építmények főcsoport volumene éves alapon 4,7 százalékos bővülést mutatott, amely megfelel az elmúlt hónapokban tapasztaltnak. Havi alapon ugyan 1,8 százalékos visszaesés következett be, azonban a növekvő trendet ez sem befolyásolta, háromhavi összevetésben az ágazat teljesítménye 3,2 százalékkal nőtt. Bár a tárgyhóban kötött szerződések értéke jelentősen csökkent, azonban ebben a tavaly júliusi magas bázis játszotta a szerepet, a hó végi szerződésállomány 9,3 százalékkal meghaladja tavalyi szintjét, amely további bővülést vetít előre – nyilatkozta Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője elemzője. Jelezte: júliusban az épületek építése építményfőcsoport húzta az ágazatot, a háromhavi trend is dinamikus, 5,2 százalékos bővülést mutat.
A döntő részben a vállalati és lakossági megrendelésektől függő szegmens fellendülése mindenképpen kedvező hír az ágazat kilátásait illetően.
A szerződésállomány adatok ugyanakkor csak óvatos bizakodásra adnak okot. A megkötött új szerződések mennyisége érdemben, 16,5 százalékkal nőtt júliusban, azonban a hó végi szerződésállomány még ezzel együtt is csaknem tíz százalékkal elmaradt a tavalyi szintjétől. A főcsoport tartós fordulatához szükség lenne a kedvező folyamatok fennmaradására.
A szakértő szólt arról is, hogy az építőipar már a második negyedévben is érdemben húzta a gazdasági növekedést, és ez a friss adatok alapján a harmadik negyedévben is fennmaradhat.
Az ágazatot egyrészről az állami megrendelések, leginkább útépítési munkák húzhatják – ahogy azt a rendelésállományi adatok is mutatják –, de a lakhatási támogatások, mint a Lakhatási tőkeprogram vagy az Otthon start program okozta keresletélénkülés a lakásépítések esetében is érdemi fellendülést hozhat.
A lakóépületek építése ugyanakkor az épületek építése építményfőcsoportnak csak nagyságrendileg a negyedét adja, így a növekedés üteme az építőiparban is változatlanul a vállalati kereslettől függ. Ennek kapcsán pedig fellendülést a gazdasági kilátások javulása, a bizonytalanság mérséklődése hozhat, amely a beruházási aktivitást is élénkítené. Változásra ezen a téren az év vége, jövő év eleje felé számítunk, a beruházási hajlandóság javulása ekkortól csapódhat le az építőipar ezen szegmensében is, amely a gazdaság más ágazataira is tovább terjedhet.
