Itthon is százezreket érint a munkafüggőség, ami életeket tehet tönkre és a gazdaságnak is súlyos károkat okoz

Egy angolból tükörfordítással átvett szóval élve, a munkaalkoholizmus – magyarul munkafüggőség – egy kényszeres munkavégzési forma, amely során az egyén túlzottan és kontroll nélkül szenteli a munkának magát, legtöbbször az egészsége és a magánélete rovására. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy a munkafüggőség összefügg a stresszel, depresszióval, szorongással, valamint több fizikai betegséggel is.

Trump ma délután bejelentést tesz az Ovális Irodából. Az elmúlt napokban egészségi állapotáról és távollétéről terjedtek pletykák. Forrás: AFP

Mai modern társadalmunkban a munka nem csupán a megélhetés eszköze, hanem sokak számára az önmegvalósítás és a siker egyik legfontosabb terepe. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a munkához való viszony túlzottá válik, és a mindennapok szinte minden területét uralni kezdi. Az úgynevezett munkaalkoholista (angolul: workaholic) vagy ahogy inkább idehaza hívjuk, a munkamániás, munkafüggő emberek számára a munka válik a legfőbb céllá, háttérbe szorítva a magánéletet, kapcsolatokat és az egészséget. Ők kényszeresen, kontroll nélkül és túlzott mértékben, függő módjára folyamatosan dolgoznak, akkor is, ha nincs rá szükség, és még ha a munkafüggőség az egészségük, illetve kapcsolataik rovására is megy.

Nemzetközi vizsgálatok szerint a munkamánia összefügg a stresszel, a depresszióval, a szorongással, idővel különféle fizikai tünetekkel és betegségekkel  (gyomorfájás, fejfájás, magas vérnyomás, szívbetegségek), alvászavarokkal és kiégéssel, fokozva ezek hatását az egyénnél.

A munkafüggőség okai

A munkamánia mögött több tényező is állhat, illetve azok kombinációja. A munkafüggőség alapvetően egy pszichológiai (és érzelmi) hátterű függőség, amikor az illető az élete értelmét és kiteljesedését a munkájához köti, abban éli ki, onnan vár elismerést és visszajelzést. Mindezek mögött gyakran állnak gyermekkori lelki sérelmek, traumák, ugyanígy kihathat a rossz szülői minta, különféle személyiségjegyek (perfekcionizmus, alacsony önértékelés, kisebbrendűségi érzés, narcisztikus jegyek). Ilyenkor a függő állandó külső visszacsatolásra vágyik.

• A pszichológiai okok mellett fontos hatást fejthet ki a külső környezet is. A munkahelyi kultúra, az elvárások, az esetleges túlzott teljesítménynyomás és a versengő munkahelyi légkör szintén hajlamosít a munkafüggőségre. Ide kapcsolódik a FOMO jelenség, a kimaradástól való félelem, amely arra készteti az egyént, hogy állandóan, akár szabadság, hétvége alatt is jelen legyen, elkerülve a társasági vagy szakmai kirekesztettség érzését.
• Másrészt nagyobb körben, a társadalom felől is nyomás nehezedhet az egyénre. A siker és a státusz sokszor a kemény munkával azonosul, főleg a nyugati, individualista kultúrákban, ahol az ember értékét az adja meg, milyen munkája van, mennyit keres.
• Ugyanígy kiváltó ok lehet a stressz és a menekülés: azért temetkezhetnek a munkába, hogy elkerüljék a magánéleti és kapcsolati problémákat, mivel a munkában könnyebben kapnak visszaigazolást. Az érintettek nem tudnak máshogyan megbirkózni a stresszel és szorongással, ezért a munkába vetik magukat – derül ki az Oeconomus elemzéséből.

A munkahelyi kultúra szerepe a munkamániában

A rossz munkahelyi kultúra mind elősegítő, mind fenntartó tényezőként fontos szerepet játszhat a munkamániában: ha például olyan a közeg a munkahelyen, amely állandó teljesítmény- és túlmunkaelvárást támaszt, ezeket teszi „normalitássá”, illetve versengő a légkör. Ugyanígy romboló lehet, ha nem támogatják a munka–élet egyensúlyát, nem tartják tiszteletben a pihenést és a szabadidőt. Ilyen környezetben a munkamániás viselkedés nemcsak érthető, hanem akár kollektív norma is lehet.

Ezt vizsgálta Japán példáján keresztül egy 2022-es tanulmány, amelynek alapvető megállapítása, hogy a versengő munkahelyi környezet növeli a munkafüggőséget, ami pedig közvetlenül hozzájárul a dolgozók egészségi állapotának romlásához.

Másik mérési lehetőség a túlórákra a hétvégi munkavégzés aránya. Szintén a 14–64 éves dolgozók körében mérték fel 2023-ban, mely szerint Olaszországban (35,2 százalék), Franciaországban és Spanyolországban (29-29 százalék) dolgoznak legnagyobb arányban hétvégén is az emberek, míg a legkevesebbet Litvániában (4 százalék) és hazánkban (7 százalék).

Élet a munkáért? – a munkaalkoholizmus ára

Egyéni szinten talán nem meglepők a munkafüggés következményei: az egészségkárosodás, érzelmi és pszichés problémák, magánéleti gondok, az egyéni jóllét csökkenése.

Azonban társadalmi szinten is romboló a függőség. Mivel a munkamániás elhanyagolja a családját, barátait, hobbijait, így magányossá és elszigeteltté válhat, ami tovább rontja életminőségét. A tágabb környezetre is kihatással van, mivel a munkamánia miatt csökken a baráti és közösségi kapcsolatok ápolása, a szociális élet beszűkül. Továbbá a munkahelyen is romboló lehet, a túlzott munkaorientáció rontja a légkört, növeli a stresszt és csökkenti a csapatmunka hatékonyságát, ezzel negatívan befolyásolva a szervezeti teljesítményt.

Kitágítva a kört, jelentős negatív nemzetgazdasági hatásokkal is jár a munkafüggőség. A munkafüggőség rövid távon magas teljesítményt produkálhat, de hosszú távon a kiégés és egészségromlás miatt a termelékenység csökken, és megnő az igazolt és igazolatlan hiányzások száma. Továbbá az egészségkárosodások miatt nőnek az orvosi ellátásra fordított költségek, ami terhelést jelent az egészségügyi rendszerre és a társadalombiztosítási rendszerekre egyaránt.

A fenti folyamatokat alátámasztva több nemzetközi gazdasági kutatás kimutatta, hogy a munkaalkoholizmus hosszú távon rontja a termelékenységet, mivel a túlhajszoltság, depresszió, érzelmi kimerülés és az egészségkárosodás miatt nő a hiányzások száma, megnő a munka során elkövetett hibák száma és csökken a munkateljesítmény. Az úgynevezett „presenteeism” (magyarul: jelenlétszindróma) jelensége is – amikor a munkaalkoholista dolgozó ugyan jelen van a munkahelyen, de mentálisan és fizikailag nincs a csúcson – hosszú távon a termelékenység csökkenéséhez vezet. 

A mentális egészség romlása miatt bekövetkező termelékenységi veszteség a WHO becslései szerint globálisan évi több milliárd elvesztett munkanapban mérhető, jelentős gazdasági többletköltséget okozva: a depresszió és szorongás éves szinten egymilliárd dollárnyi teljesítménykiesést okoz, valamint 12 milliárd munkanap veszett kárba a vizsgált 2010-es évben az említett tünetek miatt.

A munkamánia gazdasági hatásainál fontos kiemelni azt is, hogy a függőségben szenvedő egyének hajlamosak mennyiségi szemléletre váltani – vagyis a lezárt projektek, leadott feladatok és elvégzett óraszámok válnak elsődleges teljesítménymérővé –, miközben a munka minősége háttérbe szorul.

Egy 2020-as kutatás szerint az európai országokban a munkaidő mennyiségének növelése nem feltétlenül jár együtt a gazdasági növekedéssel vagy szociális jóléttel. Sőt, a hosszabb munkaórák inkább negatív hatást gyakorolnak a GDP-re, és összefüggésben állnak a rosszabb egészségi állapottal és alacsonyabb várható élettartammal. További nemzetközi kutatások kimutatták, hogy a munkafüggőség növeli a munkával töltött órák számát és a túlterheltség érzését, miközben depresszióval és érzelmi kimerültséggel jár, ami a minőség és a termelékenység csökkenéséhez vezet.

A gazdasági költségeken belül további gondokat is okoz a munkafüggőség, mégpedig a kutatások arra is rámutatnak, hogy a munkamániás viselkedés növeli az egészségügyi költségeket, továbbá romlik a munkahelyi légkör és együttműködés, ami további gazdasági veszteségeket eredményez.

Magyarországon is tömegek lehetnek érintettek, de az európai átlaghoz képest jobban állunk

Egy 2023-as nemzetközi kutatás vizsgálta a munkafüggőség előfordulási gyakoriságát a világ különböző országaiban, felhasználva és összegezve korábbi nemzetközi tanulmányokat is. Összességében, a vizsgált országok átlagában a dolgozók 14,1 százalékát érinti a munkamánia.

A metaanalízis hét magyarországi tanulmányt is bevont a vizsgálatba, amelyek különféle mintákból származnak (általános népesség, dolgozók, reprezentatív – nem reprezentatív). A magyar tanulmányok alapján a munkafüggőség előfordulási arányai 1,5 százaléktól 20,6 százalékig terjednek. 

A reprezentatív magyar tanulmányok nagy többsége 5-6 százalék körüli értéket mutat. Ezek alapján a mintegy 4,6 millió foglalkoztatottból 230–280 ezer ember lehet érintett a jelenségben Magyarországon.

További hazai kutatások eredményei szerint a munkafüggőség különösen gyakorinak bizonyul a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél, a szellemi munkát végzőknél, vezetői pozícióban dolgozóknál, valamint a közigazgatás, egészségügy, oktatás, szociális ellátás, banki szektor területén dolgozóknál. Az életkor szerint is eltérések tapasztalhatók: férfiaknál a fiatalabb és idősebb korcsoportokban, nőknél pedig inkább az idősebbek között jellemzőbb a munkafüggőség.

Nemzetközi, régiós és európai összehasonlításban alacsonynak számít a magyar munkafüggőségi arány. A tanulmányban vizsgált országok közül Dániát (6,6 százalék) és Olaszországot (7,6 százalék) követően hazánk rendelkezett a legalacsonyabb mutatóval (7,8 százalék), és Norvégia, Izrael, valamint Svájc esetében látható 10 százalék alatti függőségi ráta, mely országokban a munka és a magánélet jobb egyensúlya jellemző. Továbbá régiós országok közül Lengyelország került be a vizsgálati körbe, ahol 16,6 százalékos átlagos munkafüggőségi ráta mérhető.