Az atomenergetikában is kulcsfontosságú a washingtoni megállapodás

Túl azon, hogy Paks II teljes szankciómentességet kapott és hivatalosan is működő létesítménynek számít, a további bővítés is napirenden van már. Nem az a kérdés, lesz-e „Paks III”. Az építésre szándék és tervek vannak, a meglévő paksi blokkokba pedig várhatóan 2028-tól nem csak orosz üzemanyag kerülhet.

Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő már korábban is többször beszélt arról, harmadik atomerőmű is szükséges Magyarországon, Paks2 pedig már most szükség lenne Fotó: Lou Benoist Forrás: AFP

Több kulcsfontosságú elemet tartalmaz atomenergetikai szempontból a washingtoni megállapodás. Az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök Washingtonban megállapodtak a Paks II atomerőmű teljes szankciómentességről. Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalást követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a szankciók alóli mentességet nem meghosszabbítják, hanem szankciót úgy ahogy van eltörlik. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő azt mondta, a Paks II atomerőművel kapcsolatos amerikai szankciók teljes eltörlése, a hazai nukleáris hatóság engedélyei, valamint az orosz és a magyar fél elkötelezettsége hatalmas lendületet ad a beruházás megvalósításához.

A múlt heti egyeztetések Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán

Ismertette, november 4-én az Országos Atomenergia Hivatal kiadta azokat az engedélyeket, amelyek lehetővé teszik az első betonöntést az Paksi Atomerőmű 5. blokk nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe. Az „első beton” egyben azt jelenti, hogy a NAÜ vonatkozó besorolása alapján a Paks II atomerőmű ezután már épülő atomerőműnek fog minősülni. Az engedélyek birtokában a fővállalkozó Roszatom immár megkezdheti a paksi atomerőmű 5. blokk reaktorcsarnok és a csatlakozó épületek alapozásának előkészítését, a szerelőbeton kialakítását, amire az alaplemez vasalása kerül. Az első beton kiöntése 2026. február elején várható, amit korábban már jelzett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.

Az első beton után az építési szakasz öt évet vesz igénybe, majd következik a berendezések, szerelésének, beszabályozásának mintegy hároméves időszaka, amit az üzembe helyezés követ a 2030-as évek első felében.

 A Paks II atomerőmű második egysége pedig egy évvel később állhat majd a hazai villamosenergia-termelés szolgálatába.

Az új erőművi blokkok, tekintettel a garanciaidőre és arra, hogy a típushoz való speciális üzemanyagkazettákat csak a Roszatom gyárt, orosz üzemanyaggal működnek majd, míg a meglévő blokkok esetén 2028-tól él az üzemanyagbeszerzés diverzifikációja – ismertette a megállapodás egyik igen fontos részletét Hárfás Zsolt. A Westinghouse az engedélyezési folyamatok függvényében 2028-től szállíthat a paksi VVER–440 típusú reaktorhoz fejlesztett üzemanyagot az egyik paksi reaktor részére. Az amerikai üzemanyag használatát az Országos Atomenergia Hivatalnak előbb még engedélyeznie kell, ugyanis a legfontosabb a nukleáris biztonság és ennek hosszú távú garantálása. 

Egy korábbi megállapodás alapján 2028-tól francia Framatome is szállíthat üzemanyagot a paksi atomerőműbe.

 A gyártás francia–orosz együttműködésben történik majd.

Magyarországon a jövőben a villamosenergia-igények jelentősen növekedek, ezért ellátásbiztonsági és nemzetbiztonsági okokból 

a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és az orosz technológiával megvalósuló Paks II atomerőmű mellett szükség lesz további telephelyeken újabb atomerőművi egységek építésére is,

 amelyek lehetnek kis moduláris egységek is – emlékeztetett a szakértő, és a megállapodás alapján láthatóan cél is a termelőkapacitások növekedése.

A hírek szerint a washingtoni bejelentés most arra vonatkozik, hogy hazánkban akár tíz amerikai kis moduláris egység is megvalósulhat a magyar igényeknek megfelelően. Tehát konkrét döntés még nem született az ügyben. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor nemsokára beszélhetünk Paks III-ról, de akár Paks IV-ről vagy Paks V-ről is. Az SMR technológia esetében is a nukleáris biztonság a legfontosabb, de gazdaságosság, a hatékonyság és a hosszú távú üzemeltethetőség is fontos szempont.