Kartellvadászat az építőiparban: hetven cég, ötszáz tender a versenyhivatal célkeresztjében

Kiemelt figyelmet fordít a Gazdasági Versenyhivatal az építőipari vállalkozások piaci magatartására – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége évzáró közgyűlésén Budapesten. A GVH elnöke elmondta: nincs igaza a fanyalgóknak, mivel a GVH nemzetközi mércével mérve is aktív és hatékony, különösen a közbeszerzési kartellek feltárásában. Az építésgazdaságot érintően jelenleg tíz kartelleljárás van folyamatban a nemzeti versenyhatóságnál, melyekben összesen hetven cég érintett. A GVH szakértői több mint ötszáz tendert vizsgálnak, az ügyek között több közbeszerzési kartellgyanú is van. A versenytörvény építőipart érintő, az Országgyűlés előtt lévő módosításával kapcsolatban a versenyhatóság elnöke azt mondta: a GVH elszánt, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén tovább növelje a versenyt és az átláthatóságot.

2025. december 10-én tartotta évzáró közgyűlését az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szakmai eseményen előadást tartott Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke is, Piacvizsgálati lehetőségek és az építésgazdaságot érintő tapasztalatok címmel. Rámutatott, hogy a GVH kiterjedt, több évtizedes eljárási gyakorlattal rendelkezik az építésgazdaságban, kiemelt figyelemmel a kartellekre. A GVH elnöke részletesen felidézte az elmúlt két évtizedben feltárt építőipari kartelleket, amelyekben több alkalommal is több milliárdos nagyságrendű bírságokat szabott ki a GVH Versenytanácsa.

Illusztráció. Fotó: Kallus György

Az ügyeket összegezve Rigó Csaba Balázs kiemelte, hogy az építőipari kivitelezési kartellek leginkább a közpénzek felhasználásával érintett tenderekre irányulnak, míg a tiltott piacfelosztás a magánpénzek hatékony elköltését is veszélyezteti. A közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértő megállapodások felvetik a büntetőjogi felelősséget, valamint a közbeszerzésekből kizárás jogkövetkezményét is. A piacfelosztáson és az árak egyeztetésén túl akadnak információs kartellek is a GVH gyakorlatában. Bár vannak olyan kartellek, melyek csak egy-egy közbeszerzésre vagy projektre irányulnak, gyakoriak a szélesebb körű megállapodások, melyek eljárásokon és tendereken átívelő összejátszásra irányulnak – összegzett a GVH elnöke.

Rigó Csaba Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti versenyhatóság alapvetően nyitott az együttműködésre a vállalkozásokkal, még olyan súlyos versenyjogi jogsértésekben is, mint a közbeszerzési kartellek. Az aktív együttműködés, a jogsértések beismerése és önkéntes feltárása számos előnnyel járhat a cégeknek – húzta alá a GVH elnöke. A cégek által kedvelt engedékenységi politikán keresztül az eljárás alá vontak akár bírságmentességet is kaphatnak, de az együttműködés akkor is fontos, ha a vállalkozás nem mentesül a bírság alól, így nem kerüli el automatikusan a közbeszerzésekből kizárást sem. Ennek oka, hogy az öntisztázás egyik feltétele, hogy a megelőző eljárásban, tehát egy kartellügyben például, a vállalkozás aktívan működjön együtt a versenyhatósággal – mutatott rá a GVH elnöke.

Rigó Csaba Balázs az előadásában elmondta, hogy az építésgazdaságot érintően jelenleg tíz kartelleljárás van folyamatban a Gazdasági Versenyhivatalnál, melyekben összesen hetven, eljárás alá vont cég szerepel. Az ügyek között több közbeszerzési kartellgyanú is van, összesen több mint ötszáz tendert vizsgálnak a GVH szakértői a folyamatban lévő eljárásokban. A feltételezett jogsértések összhangot mutatnak a korábbi ügyekkel, jellemzően tiltott piacfelosztások, illetve árrögzítések – összegzett az elnök. Kiemelte azt is, hogy a GVH-nak – a versenyfelügyeleti eljárások mellett – több eszköze is van a piaci zavarok feltárására és kezelésére. Ilyenek a piacelemzések, az ágazati vizsgálatok, illetve a gyorsított ágazati vizsgálatok. Felidézte, hogy a GVH 2021–2022-ben három gyorsított ágazati vizsgálatot is lefolytatott az építésgazdaságban, a kerámia-falazóelemek, a fa építőanyagok és a hőszigetelő anyagok területén.

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke. Fotó: Csudai Sándor

A versenytörvény hétfőn beterjesztett módosításával kapcsolatban a GVH elnöke úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés előtt lévő javaslat – elfogadása esetén – a tisztességes piaci versenyhez, illetve a magyar emberek és vállalkozások védelméhez járul hozzá. Nemzetközi – német és brit – példák alapján bekerülhet a versenytörvénybe a piacokon átívelő jelentőségű vállalkozásokra vonatkozó rendelkezés, amely gyorsítja a GVH hatékony beavatkozását egy adott piacon tapasztalható strukturális versenytorzítás esetén. Rigó Csaba Balázs kiemelte azt is, hogy az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosítás összhangban van a vonatkozó európai uniós előírásokkal, és nem csorbítja a vállalkozások tisztességes eljáráshoz fűződő jogait sem, mivel a versenytörvény eljárási és jogorvoslati garanciái teljeskörűen érvényesülnek benne.