Emellett különösen a növekvő naperőművi kapacitásoknak köszönhetően – egyre többször fordul elő, hogy a paksi atomerőmű teljesítményének egyre nagyobb mértékű – akár több száz megawattnyi – csökkentésére volt szükség, mert a nap- és szélerőművek termelte áramot kötelezően át kellett venni. Ez a helyzet rendszerszinten jelentős szabályozási feladatokat és költségeket generál. A 13-14 Ft/kWh áron termelő paksi atomerőművet azért kell visszaterhelni, hogy például a KÁT-rendszerben lévő egyes naperőművek által termelt villamos energiát 43–57 Ft/kWh kötelező áron át kelljen venni. A durva visszaszabályozás az erőmű élettartamát is csökkentheti, az atomerőmű termelését nem lehet olyan rugalmasan változtatni mint a gázerőművekét, nem véletlenül az utóbbiakat használják teljesítmény-kiszabályozásra.
Az egészséges energiamix részeként szükségesek a naperőművek és lényeges a folyamatos fejlesztésük, de ezek az ipari léptékű energiatárolás hiánya miatt valós ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni. Hárfás Zsolt ezért hangsúlyozta, hogy az alaperőművi kapacitásokat nem váltják ki, a már említett tárolókapacitások bővítése mellett
- változatlanul szükség van a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására,
- a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi megépítésére,
- újabb telephelyen/telephelyeken kis moduláris egység(ek) építéséve,
- új gázerőművi beruházások megvalósítására, a hálózat fejlesztésére is.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!