Fontosak a naperőművek, de nem önmagukban

Évről évre növekszik mind a lakossági, mind pedig az ipari naperőmű-kapacitás. Az energiamix zöldül, a tárolási lehetőségek azonban ezt még nem követik. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint változatlanul szükség van Paks II-re, valamint újabb telephelyen kis moduláris reaktorokra, továbbá gázerőművekre is.

Hasznos és szükséges a naperőművi kapacitások fejlesztése, de a tárolási lehetőségek ezt még nem követik Forrás: Pixabay

– A kormányzati politikának és a támogatásoknak köszönhetően a 2010-es 1,4 megawattnyi (MW) naperőművi kapacitás 2025 novemberére elképesztő ütemben mintegy 8200 MW-ra növekedett (ipari 4681 MW, háztartási 2843 MW és a saját célra termelő egységek 657 MW), a következő évtized elejére pedig a beépített naperőművi kapacitás elérheti a 12 000 MW-ot is. A kormányzati ösztönzök hatására tehát a háztartási és az ipari naperőművi kapacitások is folyamatosan bővülnek – ismertette lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

A háztartási méretű naperőművek termelése gyakran nem kerül bele a statisztikába, hiszen az áramot jellemzően rögtön fel is használják a tulajdonosok. Fotó: Nagy Gábor

Sokatmondó az is, hogy idén október végéig az ipari naperőművek a beépített 4681 MW révén összességében a hazai termelés 21,5 százalékát biztosították. A hivatalos naperőművi adatok nem tartalmazzák a háztartási méretű naperőművek és a saját célra termelő naperőművek által megtermelt és helyben el is fogyasztott villamos energia mennyiségét, azaz az összes termelésből a naperőművek nagyobb arányban részesednek. Ez járulékosan azt is jelenti, hogy a villamosenergia-felhasználás is magasabb.

A naperőművek időjárás-, évszak- és napszakfüggősége miatt a termelésük folyamatosan változik. Optimális körülmények között dübörögnek, ami azt is jelenti, hogy Magyarország egyre többször kerül export pozícióba a nemzetközi piacon. Amikor viszont este lemegy a nap, vagy éppen az időjárási viszonyok nem kedvezők, akkor a naperőművek teljesítménye a töredékére, vagy éppen nullára esik vissza. Ilyen esetekben égetően szükség van az egyes időszakokban a nagyon drága villamosenergia-importra is. Nem beszélve arról, hogy amikor túltermelés van napenergiából, akkor egyre többször alakulnak ki az áramtőzsdén nulla vagy negatív árak. 

Idén augusztus végéig 309 alkalommal volt nulla, vagy negatív a villamos energia ára, ami egyrészt nemzetgazdasági szempontból veszteséget okoz az országnak, hiszen egyre gyakoribb az, hogy a napközbeni negatív ár néhány óra múlva az esti csúcsidőszakban a megugró kereslet miatt drámai magasságokba emelkedik. Másrészt pedig jelentős rendszerirányítási feladatokat is generál, illetve felborul a klasszikus energiatermelők üzleti modellje. 

Éppen ezért szükséges a tárolási kapacitások bővítése, a szakértő szavaiból kitűnik, ez még nem olyan léptékű, mint a naperőművi kapacitások bővülése. Az akkumulátoros tárolás leginkább pár óra, legjobb esetben is csak pár napnyi energia raktározását teszi lehetővé. Ma a legkorszerűbb tárolónak a szivattyús erőmű tekinthető, Magyarországra is terveznek ilyet, 600 MW kapacitással. Jelenleg a hatalmas naperőművi kapacitás ellenére jelenleg csak pár százalékban tudjuk a naperőművek által termelt villamos energiát tárolni.

Emellett különösen a növekvő naperőművi kapacitásoknak köszönhetően – egyre többször fordul elő, hogy a paksi atomerőmű teljesítményének egyre nagyobb mértékű – akár több száz megawattnyi – csökkentésére volt szükség, mert a nap- és szélerőművek termelte áramot kötelezően át kellett venni. Ez a helyzet rendszerszinten jelentős szabályozási feladatokat és költségeket generál. A 13-14 Ft/kWh áron termelő paksi atomerőművet azért kell visszaterhelni, hogy például a KÁT-rendszerben lévő egyes naperőművek által termelt villamos energiát 43–57 Ft/kWh kötelező áron át kelljen venni. A durva visszaszabályozás az erőmű élettartamát is csökkentheti, az atomerőmű termelését nem lehet olyan rugalmasan változtatni mint a gázerőművekét, nem véletlenül az utóbbiakat használják teljesítmény-kiszabályozásra.

Az egészséges energiamix részeként szükségesek a naperőművek és lényeges a folyamatos fejlesztésük, de ezek az ipari léptékű energiatárolás hiánya miatt valós ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni. Hárfás Zsolt ezért hangsúlyozta, hogy az alaperőművi kapacitásokat nem váltják ki, a már említett tárolókapacitások bővítése mellett 

• változatlanul szükség van a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására, 
• a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi megépítésére, 
• újabb telephelyen/telephelyeken kis moduláris egység(ek) építéséve, 
• új gázerőművi beruházások megvalósítására, a hálózat fejlesztésére is.