Új eszközt vet be az MNB az infláció letörésére, hosszú távú eredményt hozhat

Bár a két intézmény között eddig is volt kapcsolat, új módszert dolgozott ki az MNB az infláció letörésére. A Gazdasági Versenyhivatallal együttműködve, a versenyhelyzetet növelve szoríthatja lejjebb az árakat. A végfelhasználói ár sok esetben csupán az okozat, a verseny gyakran a korábbi láncszemek között torzul. A sikeres együttműködés eredménye tartós lehet.

Jelenleg az Árfigyelő az, ahol az élelmiszerárakat a hatóság is a legkönnyebben ellenőrizni tudja Fotó: MTI/Lakatos Péter

Szokatlan módszerhez nyúlt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az infláció elleni küzdelemben, amely az árstabilitás elérésén keresztül a jegybanknak alapvetően is feladata. A jegybankelnök a közleménye szerint kiemelte: a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) közös kutatások és elemzések segítik az átláthatóságot, a piaci versenyhelyzet mérését, hozzájárulnak a versenytorzulás hatásainak kimutatásához.

Az MNB és a GVH együttműködése pont az élelmiszeriparban tárhatja fel a verseny torzulását, a végfelhasználói árak csupán okozatok. Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Az együttműködés mibenlétének megértéséhez először is érdemes megnézni, hogy mi a két intézmény feladata és ez végül hogyan ér össze. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére ismertette: az MNB fő feladata az árstabilitás elérése, azaz az infláció elleni küzdelem – emellett az MNB-nek is vannak felügyeleti, ellenőrzési feladatai, amelyek a pénzügyi szektort érintik. A GVH a versenyt torzító megállapodások, kartellezések ellen küzd. Ezek a versenytorzító megállapodások a legtöbb esetben azt eredményezik, hogy az árak magasabbak lesznek annál, mintha működne a piaci verseny. Ez egyaránt jelenthet egy fogyasztókra vonatkozó vagy egy közbeszerzésen megjelenő árat – magyarázta Regős Gábor.

Azt hazánkban elég gyakran tapasztaljuk, hogy a verseny nem működik tökéletesen, azaz a versenyhivatal működésére szükség van. A két intézmény tevékenysége tehát az áraknál ér össze. Regős Gábor úgy véli, a gyakorlati együttműködés elsődlegesen a közös gondolkodás, az adatelemzés, az adatmegosztás lehet, és bizonyos területeken ezt egészítheti ki a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi tevékenység összehangolása.

 

MNB és GVH: nem először működnek együtt

A legfontosabb pozitívum, hogy az elért hatás nemcsak átmenetileg, hanem tartósan fennmaradhat. Erősebb versenyhelyzetben így az inflációs várakozások is mérséklődhetnek – erről már Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője beszélt lapunknak. A gazdaságon belül a vállalatok célja a profitmaximalizálás, szeretnének minél alacsonyabb költség mellett minél magasabb bevételre szert tenni. A bevételeket magasabb értékesítéssel vagy árakkal lehet növelni. Utóbbi esetében a probléma, hogy az áremeléssel az adott cég termékei, szolgáltatásai iránti kereslet is visszaesik, ami miatt hátrányba kerülhet a versenytársakkal szemben, így kiárazódhat a piacról. Viszont ha nincsenek a piacon versenytársak vagy szélsőséges esetben a vállalatok még össze is játszanak, akár az árak egyeztetésével, az fogyasztói szempontból negatív hatássokkal jár. Ezért kell tehát erősíteni a piaci versenyt, mert a cégeket ráveszi a hatékonyság növelésére, ez pedig kedvezőbb árakat eredményezhet, ami nagyobb vevőkör esetén a profitot emeli.

A GVH rendszeresen végez ágazati vizsgálatokat a verseny mértékének felmérése céljából, annak érdekében, hogy meghatározza a beavatkozási pontokat. A közös kutatások, az erőforrások összekötése logikus lépés, igaz, a két szervezet közötti ilyen irányú együttműködés nem egyedi, korábban is dolgoztak együtt.

Fogyasztói oldalról is lehet az együttműködésnek előnye, hiszen a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt megfigyelve gyakoriak a tapasztalatok a hasonló árazási gyakorlatokról. Az Árfigyelő rendszer megfelelő eszközt jelent, amellyel a hatóság kiszűrheti a nem piaci árazási gyakorlatokat, azonban a verseny nem mindig a végfelhasználói áraknál torzul, hanem már korábban, a termelők vagy a disztribútorok oldalán. Az élelmiszeripar lehet például egy olyan terület, ahol a verseny erősítése hozzájárulhatna a fogyasztói árak csökkenéséhez, de idesorolható például az építőanyag-ipar is, ahol a lakásépítési hullámban kiemelkedően fontos lesz, hogy a kereslet emelkedése ténylegesen magasabb kibocsátásban csapódjon le, nem pedig az árak növekedésében. A termelőágazatok mellett a szolgáltatásokon belül is lehetnek olyan területek, például az egészségügy, ahol a piaci szolgáltatók körében nem feltétlenül érvényesülnek teljeskörűen a piaci mechanizmusok, ami így magasabb árakat is eredményez.