Másrészről viszont a keresetek és jövedelmek 2026-os növekedése magával húzhatja a bérleti díjakat is – ez lehet esetleg a már említett korrekció. Az év ugyanis sok helyen jövedelememelkedéssel indul, az albérletárak pedig a keresetekkel együtt mozognak – ez az úgynevezett albérlet-infláció – mutatott rá Balogh László. Ennek jelenlegi mértéke alacsonyabb a korábban mért 9–11 százaléknál, most 5,6 százalék volt.
Ez nagyjából a reálbérek emelkedésének mértékével arányos.
A képet tovább árnyalja, hogy 2025 elején jelentősen nőtt az albérletkínálat, mivel az állampapírpiacról az ingatlanpiacra visszatérő vevők vásároltak elsősorban befektetési célzattal, és kiadásra hirdették meg a lakásokat. Addig jelenleg Budapesten sok helyen csak a hosszú távú bérbeadás jöhet szóba, a VI. kerület betiltotta az Airbnb-t, ez a kiadási forma vidéken sokkal kevésbé van jelen, mint a fővárosban. Az utóbb leírtak Balogh László szerint országos átrendeződést is hozhatnak a lakáskiadások szempontjából. Az albérletpiaci hozamok csökkenése miatt a befektetők a vidéki városok felé fordulnak, ezeken a helyeken pedig több új építésű lakás is kapható 1,5 millió forint négyzetméterár alatt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!