A földgáz kulcsszerepet játszik a globális energiarendszerben: meghatározó az áramtermelésben, az otthonok fűtésében és az ipari termelés fenntartásában is. Fosszilis energiahordozóként elégetése terheli ugyan a légkört, de ez a terhelés jóval kisebb mértékű, mint a szén és a kőolaj használata. Ugyanakkor széles körű felhasználása ellenére a világ földgáztartalékai rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg. Az alábbi összeállítás az országokat rangsorolja igazolt földgáztartalékaik alapján. Az adatok forrása az energetikai szakembereket és mérnököket tömörítő Energy Institute globális szakmai szervezet Statistical Review of World Energy 2025 című jelentése – írta az Origo.
Azáltal, hogy a január 3-i amerikai katonai akció révén Venezuela a nemzetközi figyelem középpontjába került, az egész világ megtanulta, hogy a latin-amerikai ország rendelkezik a világ legnagyobb kőolajtartalékával, 303 milliárd hordóval (igaz, ez főként körülményesen hasznosítható nehézolaj, és a tartalék nagysága függ bizonyos számviteli és gazdasági sajátosságoktól). Földgázban viszont megkérdőjelezhetetlen Oroszország dominanciája. Oroszországot Irán és Katar követi a sorban.
A földgázra is érvényes ugyanakkor az, mint a kőolajiparban: a jelentős mennyiségű igazolt készlet még nem jelent automatikusan gazdasági biztonságot, hiszen a mennyiségeket ki kell termelni, és azokat – megtérülést jelentő áron – a felvevőpiacokra juttatni. Vegyük például Norvégiát és Ausztráliát: egyik ország sincs benne a top 10-es listában tartalékainak mértéke alapján (Norvégia a 19., Ausztrália a 13. helyen áll), de gáziparuk jelentős (cseppfolyósított földgázt, azaz LNG-t exportálnak, Norvégia 2024-re az EU fő gázbeszállítójává vált).
A világ legnagyobb földgáztartalékával rendelkező Oroszország a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború előtt az Európai Unió gázimportjának mintegy 40-45 százalékát szállította, miközben az ország egyébként csak a második legnagyobb kitermelő az Egyesült Államok mögött. Ez az arány 2025 közepére jelentősen visszaesett, körülbelül 13-19 százalékra.
A földgáz jelentősége még inkább megmutatkozik a téli időszakban. Az európai gázkereslet január elején megugrott, mivel a hidegebb időjárás megnövelte a fűtési igényeket, valamint hozzájárult a gáztüzelésű energiatermelés növekedéséhez. A növekedésben a közép-európai, az elmúlt évekhez képest szokatlanul hideg, télies időjárás is hozzájárult.
Európa gázkereslete 20 százalékkal nőtt éves szinten az első tíz napban, és január első hetében a napi kereslet meghaladta a 2 milliárd köbmétert – áll az European Gas Hub oldalán megjelent elemzésben. Viszonyításként: Magyarország éves gázfogyasztása 10 milliárd köbméter körül alakult néhány évvel korábban, majd a Covid–19 után kb. 8-8,5 milliárd köbméterre csökkent.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!