A klímacélokat is borítja az orosz–ukrán háború

A 2022 februárjában indult orosz invázió nemcsak emberi és gazdasági tragédia, hanem nagyléptékű klímaválság-kihívás is. A lapunknak nyilatkozó szakértő szavaiból kiderül, a talaj, a statisztikák pontossága és a biológiai sokféleség is súlyos károkat szenved, amelyek évtizedes – akár generációs – környezeti kihívásokat jelentenek, és amelyek befolyásolják a régió és Európa klíma- és környezetpolitikáját is.

Orosz-ukrán háború (Fotó: AFP) Forrás: AFP

Az orosz–ukrán háború három év alatt olyan mértékben növelte az üvegházhatású gázokat, hogy a háborús kibocsátások összessége eléri vagy meghaladja a 340-350 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket. Ez az érték több, mint Spanyolország és Portugália együttes évi kibocsátása. A kibocsátások forrásai sokrétűek, például katonai járművek és repülőgépek üzemanyag-felhasználása, robbanások, ipari tüzek, erdőtüzek, valamint az infrastruktúra pusztulása és az azt követő helyreállítás – mondta el lapunk megkeresésére a témában Kovács Erik klimatológus, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Sok tekintetben nem számolnak a háború káros környezeti hatásaival, ez valamiért a klímacélok meghatározásakor sem szempont
Fotó: AFP

Ez a szám azért fontos, mert az elmúlt évtizedekben a klímacélok arra fókuszáltak, hogy évente egyre kevesebb üvegházhatású gázt (ühg-t) engedjünk a légkörbe, miközben a háború teljesen felülírta ezt a trendet – magyarázta Kovács Erik, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan a konfliktus elvonja a pénzügyi és politikai erőforrásokat a klímavédelem elől.

A szakértő kiemelte, a háborús eredetű kibocsátások jellemzően nincsenek benne a nemzetközi klímaegyezmények hivatalos számai között, mivel a katonai tevékenységek sokszor nem szerepelnek a nemzeti vállalásokban. Emiatt a globális emissziócsökkentési statisztikák könnyen alábecsülhetik a konfliktusok valódi klímahatását.

Ez abból a szempontból is releváns, hogy a 2030-as és 2050-es klímacélok – például a globális kibocsátások radikális csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása – eléréséhez folyamatos, stabil és hosszú távú tervekre van szükség. Egy olyan nagy volumenű konfliktus, amely nemcsak azonnali kibocsátást okoz, hanem elvonja a figyelmet és erőforrásokat is, többszörösen hátráltatja ezeknek a céloknak a megvalósulását.

Kovács Erik rámutatott, a háború környezeti hatásai éppoly súlyosak, mint a klímahatások, és gyakran tartós, nehezen visszafordítható módon érintik az élővilágot, a talajt és a vizeket.

Az egyik legjelentősebb közvetlen következmény, hogy a harcok következtében hatalmas területek mezőgazdasági földek és erdők váltak használhatatlanná. Több millió hektár mezőgazdasági terület nem termelhető, mert vagy veszélyes lőszermaradványokkal, vagy vegyi szennyezéssel terhelt, ami nemcsak helyben, hanem nemzetközi élelmiszer-ellátási láncokra is hat.

Emellett számos ipari létesítmény, villanyerőmű és bánya sérült vagy semmisült meg, ami kémiai szennyezést juttatott a talajba és a vízbe. A Kakhovka-gát 2023-as összeomlása – amelyet a háború közben értek – különösen súlyos környezeti válságot idézett elő: abban az esetben több tízezer tonna toxikus nehézfém és szennyezőanyag került a Dnyeper folyóba, ami hosszú távon fenyegeti a vízbázisokat és az élővilágot.

A talaj és a felszín alatti vízkészletek szennyezése is mélyreható: háborús tevékenységek során olyan anyagok – például nehézfémek, olajszármazékok és ipari vegyi anyagok – jutottak be, amelyek évtizedekig fennmaradhatnak, lassan bomlanak le, és hosszú távon befolyásolják az ivóvíz minőségét és a mezőgazdasági termelést.

Ezeket a környezeti problémákat súlyosbítja, hogy a konfliktus akadályozza a hagyományos környezeti monitoringot és helyreállítást. A hadműveletek miatt nem lehet biztonságosan mérni és javítani a károkat sok területen, így a szennyeződések és a degradáció hosszabb ideig, lassabban korrigálható módon marad fenn.

A háború ráadásul nemcsak az adott területen okoz kárt, hanem térségi ökológiai hatásai is vannak: például a Duna-delta és más határ menti vizes élőhelyek élővilága is gyengül a megnövekedett szennyezés és közlekedési terhelés miatt, ami globális biodiverzitási aggályokat vet fel.