Óvatos optimizmus és minőségi fordulat a magyar borexportban

A KSH friss adatai alapján a magyar borexport az elmúlt két évben kedvező pályára állt, különösen a palackos, magasabb hozzáadott értékű tételek területén. Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos szerint az ágazat jövője elsősorban nem a mennyiségi bővülésben, hanem az export szerkezetének átalakításában, az egyedi magyar fajták tudatos nemzetközi pozicionálásában és a fiatal fogyasztók megszólításában rejlik.

Forrás: Magyar Bormarketing Ügynökség

Rókusfalvy Pál a Magyar Nemzet érdeklődésére kifejtette, hogy a borkivitel elemzésekor nem elegendő a teljes volumen vizsgálata: döntő kérdés, milyen arányt képviselnek a palackos minőségi borok a lédig tételekhez képest. A kormánybiztos elmondta: ez a mutató az utóbbi időszakban harmincról 37 százalékra emelkedett, ami közvetlenül növeli a magyar bor értékét a külpiacokon.

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos. Fotó: Földesi Máté 

 

Új lehetőségek nyílnak a magyar bor előtt

Kifejtette: 2024 ebből a szempontból kifejezetten sikeresnek bizonyult, hiszen a magyar borok exportja közel 16 százalékkal nőtt, és bár a kisebb termés miatt 2025-ben kevesebb bor került ki a pincékből, az értékesítés további 4,5 százalékkal emelkedett. Ez a tendencia azért is lényeges, mert a globális borpiac összességében évek óta csökkenő pályán van ‒ mutatott rá.

Bár a pontos összesített adatok még feldolgozás alatt állnak, a német piacon már jól látható a minőségi fordulat: ott 11 százalékos volumenbővülés mellett 22 százalékkal nőtt a kivitel értéke. Ennek kapcsán a szakember leszögezte: 

A cél nem pusztán az eladási volumen növelése, hanem az átlagár tartós emelése is.

Mint azt Rókusfalvy Pál lapunknak hangsúlyozta: az új borexport-stratégia egyik központi eleme a tudatos piacválasztás. Európában továbbra is Németország, az Egyesült Királyság és Lengyelország a legfontosabb célterület, a tengerentúlon pedig az Egyesült Államokban indult intenzív építkezés. Ázsiában Kína és Dél-Korea mutat növekvő érdeklődést a magyar borok iránt, ezért ott is tervezik a jelenlét bővítését. Rókusfalvy Pál az ázsiai piac sajátosságaként említette, hogy ott jelenleg a vörösborok iránti kereslet stabil, miközben Európában és Amerikában ez a szegmens éppen visszaszorulóban van.

 

Nem a mennyiség, hanem a helyi igények kielégítése a cél

A magyar kínálat ezért a Távol-Keleten kedvező helyzetben van a kékfrankos alapú borokkal is. A megközelítés lényege, hogy nem tömegborokkal, hanem jól körülhatárolt, helyi igényekre szabott kínálattal jelenjen meg Magyarország ezeken a piacokon. Ennek része volt például a szecsuáni konyha és az tokaji édes borok gasztronómiai párosítására épülő program is, amely a világörökségi régiók közös bemutatására is épít.

A magyar borok nemzetközi megismertetését és a közvetlen értékesítés támogatását szolgálják a nagyszabású szakmai rendezvények itthon és külföldön is. E törekvésben tavaly a Bor 2025 – Hungarian Wine Summit budapesti és borvidéki helyszínein 150 külföldi borszakértő, kereskedő, Master of Wine és Master Sommelier vett részt. Az egy teljes hétig tartó szakmai esemény nem csupán mesterkurzusokat és borvidéki tanulmányutakat kínált, hanem a Magyar Bormarketing Ügynökségnek köszönhetően mintegy 1200 üzleti találkozót is megvalósítottak a nemzetközi borvilág kereskedői és a magyar borászok között.

 

Világ körüli úton a magyar bor

A Furmint február pedig célzott programokkal jelenik meg több kulcspiacon, ahol a furmint modern, inspiráló és sokoldalú arcát igyekeznek bemutatni nemcsak szakmai közegben, hanem a gasztronómia világával összekapcsolva is. A kezdeményezés idén Magyarországgal együtt már hét országban van jelen. 

• Franciaországban épp e héten vette kezdetét Párizsban a Wine Paris kiállítás, melyet a Furmint & Friends tematikájú, Furmint Février eseménnyel vezettek be.
• Németországban egyszerre építenek a magas szintű szakmai jelenlétre és a fogyasztók közvetlen megszólítására. A kampány szakmai hátterét a Német Sommelier Union 50. évfordulós eseménye adja, ahol a furmint prémium, terroir-alapú fajtaként került a reflektorfénybe.
• Lengyelországban Wojciech Bonkowski Master of Wine közreműködésével egy egynapos nagyszabású eseményt szerveznek a szakmai és a fogyasztói közönségnek, ahol bemutatják a hazai borokat a dűlőszelektált szárazaktól egészen a tokaji aszúig.
• Az Egyesült Királyságban két exkluzív, meghívásos vacsoraesemény mutatja meg a furmint gasztronómiai sokoldalúságát: az egyik alkalomra véleményvezéreket, újságírókat és influenszereket várnak, míg a másik kifejezetten borszakértőknek, sommeliereknek és importőröknek, illetve kereskedőknek szól.
• Svájcban Zürich adott otthont egy egész napos szakmai programnak, ahol kóstolók és tematikus mesterkurzusok segítségével ismerkedhetett meg a szakma és a prémium fogyasztói közönség a furmint különböző arcaival.
• Az Egyesült Államokban pedig a Furmint Restaurant Weeken New Yorktól Kaliforniáig éttermek csatlakoznak a kezdeményezéshez, vállalva, hogy borlapjukon magyar furmintokat mutatnak be, miközben aktív közösségi és médiakommunikációval erősítik a fajta észak-amerikai láthatóságát.

A népszerűsítő kampányoknak köszönhetően a tokaji mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a furminton kívül a kékfrankos, a kékfrankos alapú bikavér, valamint a vulkanikus talajhoz kötődő tételek is.

 

Az élményeken keresztül lehet megszólítani a fiatal felnőtteket

Rókusfalvy Pál az ágazat előtt álló kihívásként említette a fiatal generáció megszólítását. Nemcsak hazánkban jellemző, hanem globális trend, hogy a Z generáció másképp viszonyul az alkoholos italokhoz, mint az idősebb korosztályok. Számukra az élményalapú fogyasztás helyeződik sokkal inkább előtérbe. Erre reagál többek közt az egyetemi Borkatedra program is, amely már kilenc felsőoktatási intézményben érhető el két kreditpontos tárgyként, összesen tizennégy kurzus valósul meg magyar és angol nyelven egyaránt. A cél az, hogy a gyakorlati alapú edukáció révén a bor ne alkoholos italt, hanem kulturális és gasztronómiai élményt jelentsen a fiatal felnőtteknek is.

A kormánybiztost lapunk megkérdezte az aranyszínű sárgasággal kapcsolatban is. Erre reagálva Rókusfalvy Pál kifejtette: a veszélyt komolyan kell venni, de nem beszélhetünk apokaliptikus állapotról, a betegség a bor minőségét nem befolyásolja. 

A kormány pontos cselekvési terv mentén szervezte meg a hatékony védekezést. A fertőzött növényeket el kell távolítani, az ültetvényeket rendben kell tartani, és lényeges, hogy a szőlősgazdák továbbra is betartsák a növény-egészségügyi előírásokat.

 Az idén januári tartós fagy – vélekedése szerint – ritkította az amerikai szőlőkabóca-állományt, tavasszal pedig a kormány újabb országos permetezéssel segíti a védekezést.