Ellentétes tendencia – a kiskereskedelem felfelé, az ipar lefelé húz

Amíg az ipart visszaesés jellemezte, addig a kiskereskedelem növekedni tudott idehaza. Az eurózóna inflációja továbbra is a cél körül alakul, az EKB nem is tervezi az alapkamat módosítását.

Fotó: Székelyhidi Balázs

A héten két decemberi adatot közöl a KSH – csütörtökön a kiskereskedelmi adatokat, pénteken pedig az ipari termelés első becslését. A két adat az elmúlt időszakban ellentétes tendenciát mutatott: míg az ipart visszaesés jellemezte, addig a kiskereskedelem növekedni tudott – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A kiskereskedelem teljesítménye a GDP-t is felfelé húzta
Fotó: Havran Zoltán

Kifejtette, novemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon 2,5 százalékkal lett magasabb, miközben havi alapon alig változott. Ezzel szemben az ipari termelés még a vártnál is rosszabbul alakult: havi alapon két százalékkal, míg éves összevetésben 5,6 százalékkal csökkent.

Az MNB adatközlései közül a kedden megjelenő decemberi háztartási és vállalati kamatláb-adatokat és a devizatartalékok pénteken napvilágot látó előzetes adatait emelte ki a vezető közgazdász januárra vonatkozóan. Novemberben a különböző kamatlábak jellemzően csökkenést mutattak. Kivételt képez ez alól a lakáscélú hitelek hitelköltség mutatója, amely 9 bázisponttal 8,22 százalékra emelkedett. Jelentősebb, 32 bázispontos csökkenés történt ugyanakkor a személyi hiteleknél – 14,95 százalékra. Ennél kisebb, 8 bázispontos mérséklődés következett be a háztartási betétek kamatainál, 4,75 százalékra. A vállalati oldalon a hiteleknél és a betéteknél is mérséklődtek a ráták, negyven, illetve nyolc bázisponttal, 8,27 és 5,78 százalékra.

A nemzetközi tartalékok értéke éves alapon érdemi növekedést mutat – december végén az előző hónaphoz hasonlóan 50,2 milliárd eurót tett ki az egy évvel korábbi 44,6 milliárd euró után – sorolta.

Az Eurostat e heti adatközlései közül két szerdai és egy csütörtöki adatot emelt ki Regős Gábor. Szerdán közlik a januári infláció gyorsbecslését és az ipari termelői árak decemberi adatait, míg csütörtökön a decemberi kiskereskedelmi adatok jelennek meg. Az eurózóna inflációja továbbra is a cél körül alakul – decemberben 1,9 százalékot tett ki, miközben a maginfláció 2,3 százalékon állt. Havi alapon 0,2 százalékkal emelkedett az árszínvonal. Az ipari termelői árak ezzel szemben novemberben 1,7 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, ami az energiaárak 7,4 százalékos mérséklődésének eredménye. Itt a következő időszakban nem lenne meglepő egy kedvezőtlenebb adat, tekintettel a gáz világpiaci árának elmúlt hetekben tapasztalt növekedésére. Havi alapon az ipari termelői árak fél százalékkal lettek magasabbak az eurózónában.

A kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben az eurózónában és az Európai Unióban is 2,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben havi alapon mindkét területen 0,2 százalék volt a bővülés mértéke. Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb növekedés 

• Cipruson (8,5 százalék), 
• Portugáliában (6,5 százalék) 
• és Dániában (6,2 százalék) történt, 

míg a forgalom leginkább Romániában (4,6 százalék), Szlovákiában (2,8 százalék) és Ausztriában (2,2 százalék) esett vissza – sorolta Regős Gábor.

Pénteken közlik az Egyesült Államokban a januári munkaerőpiaci adatokat. Decemberben az új nem-mezőgazdasági álláshelyek száma 50 ezret tett ki az előző havi 56 ezer után, ami inkább alacsony értéknek minősül. Eközben a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt, ami az előző havinál minimálisan alacsonyabb, de az egy évvel korábbi 4,1 százalékot meghaladja. Az amerikai munkaerőpiac tehát nem kifejezetten erős, de nem is vészesen gyenge, azaz nem állítja kényszerpályára a Fedet kamatdöntései során.

Szerdán és csütörtökön tartja soron következő kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank. Az EKB betéti kamata tavaly június óta két százalék és ebben most sem várok változást – az infláció a célnak megfelel, nincs ok a módosításra.

Szintén csütörtökön döntenek az irányadó rátáról Csehországban. Itt az alapkamat tavaly május óta 3,5 százalékon áll. A legutóbbi inflációs érték 2,1 százalék volt, az alapkamat módosítása itt sem várható, bár itt nagyobb rá az esély, mint az EKB esetében.