Három területen már rég egymillió forint felett vannak a bruttó átlagkeresetek

A nettó keresetek nagyobb arányban növekednek, mint a bruttók.

A nettó keresetek jobban emelkednek mint a bruttók Forrás: Shutterstock

– Hónapok óta az látható, hogy a nettó keresetek nagyobb arányban növekednek, mint a bruttók – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán. Czomba Sándor hangsúlyozta: ez egyértelműen azoknak a családpolitikai eszközöknek köszönhető, amelyeket a kormány tavaly vezetett be. Hozzátette, hogy a mediánkereset is jobban emelkedik, mint a bruttó átlagkereset, tehát  az alsó régióban lévők azok, akik jobban zárkóznak föl.

Az államtitkár elmondta, a legfrissebb adatok szerint tavaly decemberben csaknem 800 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, de szerinte idén januárban ez még több lesz. Kiemelte, az is látható, hogy sehol nincs az országban 500 ezer forint alatti bruttó átlagkereset.

A lista elején Budapest van 850 ezer forinttal, míg annak végén Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye található, ahol ez az összeg 530-540 ezer forint. Megjegyezte, egyre kevesebb olyan megye van az országban, ahol a bruttó átlagkereset nem éri el a 600 ezer forintot.

Czomba Sándor közölte: az infláció mérséklődésének köszönhetően a reálkeresetek is érdemi, több mint hatszázalékos növekedést mutattak. Ez szerinte beilleszkedik abba a tendenciába, hogy több mint egy éve folyamatosan és dinamikusan növekednek a bérek.

Ez a legfőbb prioritás

Az államtitkár arról is beszélt, hogy Magyarországon az egyik legfőbb prioritás az, hogy ne fogyjon az ország lakossága. Ez a demográfiai helyzet viszont nem magyar specialitás, hanem egész Európára jellemző és ki-ki eldöntheti milyen eszközökkel küzd ellene.

Mint mondta, vannak akik, a migráció mellett döntöttek, de az látható, hogy annak eredménye inkább katasztrofális, mintsem munkaerőpiaci szempontból hasznos történet.

Hangsúlyozta, a magyar kormány a családtámogatási rendszeren keresztül szándékozik ösztönözni a gyermekvállalást és azt szeretné, ha az ország lakossága a következő években is tízmillió környékén maradna.

Czomba Sándor arra is kitért, hogy a munkáltatók a bértárgyalásokon jelezték: az idei 11 százalékos minimálbér-emelés ilyen GDP-növekedés mellett nagyon komoly kihívást jelent. A vállalatoknak tehát a termelékenység javulására, a hatékonyság növelésére is komoly eszközöket kell fordítani.

Kiemelte, ezt a törekvést a magyar kormány – főleg a kis- és középvállalati szektorban – különböző támogatási rendszereken keresztül segíti. Úgy fogalmazott, összetett folyamat eredménye az, hogy a nehézségek ellenére is jó adatokat látunk mind a bérekben, mind pedig a munkaerőpiaci egyéb szegmensekben.

Szerinte az egyes szektorok közötti bérkülönbségek is folyamatosan szűkülnek és három területen már rég egymillió forint felett vannak a bruttó átlagkeresetek. 

Hozzátette, a legdinamikusabban tavaly a pedagóguspályán növekedtek a bérek és az oktatási szektorban a bruttó átlagkereset meghaladja a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet.

Mint mondta, a hároméves bérmegállapodás egyik fontos eleme, hogy segítséget nyújtson azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2024 szeptember–októberében minimálbéren foglalkoztattak munkavállalókat. A támogatás lényege, hogy e dolgozók után a munkáltatóknak évente csak az előző évi járulékot kell megfizetniük.

Ismertette: március elsejétől elérhető lesz egy pályázat a Magyar Államkincstár oldalán, amelyre elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak, ha minimálbéren foglalkoztatnak dolgozókat. A támogatás összege várhatóan mintegy ötvenezer forint munkavállalónként – ismertette a távirati iroda.