„A magyarok pénzét a magyar családokra és vállalkozásokra kell költeni, nem a háborúra és Ukrajnára”

Magyarország pénzügyei rendezettek. A 2026-os költségvetés – a háború elhúzódása és a negatív külső gazdasági környezet ellenére is – minden szükséges forrást biztosít az olyan családokat, nyugdíjasokat és hazai kkv-kat támogató kormányzati programokhoz, mint például a fix 3 százalékos Otthon start program, a fix 3 százalékos kkv-hitel, a családi adókedvezmény megduplázása, a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, a 13. és a 14. havi nyugdíj vagy a Demján Sándor-program – írta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének január végi helyzetéről kiadott részletes tájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn.

Egy éve nem látott szintekre erősödött a forint az euróval szemben, s a dollárral szemben is közelíti az éves csúcsot Fotó: Shutterstock

A kormány mindezt a költségvetés stabilitásának megőrzése mellett valósítja meg, és eltökélt abban, hogy a magyarok pénzét a magyar családokra és vállalkozásokra kell költeni, nem a háborúra és Ukrajnára – tették hozzá. Mint kiemelték, 2026 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 32,3 milliárd forintos többlettel zárt. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 98,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 39,2 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 91,7 milliárd forintos többletet mutattak.

A 2026-os költségvetés minden szükséges forrást biztosít a családokat, nyugdíjasokat és hazai kkv-kat támogató kormányzati programokhoz
Fotó:  Shutterstock

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 9,0 százalékkal magasabban alakultak. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók 8 százalékos növekedést mutattak, ezen belül is kiemelendő az előző év januári adatokhoz viszonyított 7 százalékos áfabevétel-emelkedés – ismertette az NGM. Az uniós programok bevételeinek összege az év első hónapjában 240,3 milliárd forint volt. 

Ezen bevétel jelentős része az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program plusz (IKOP Plusz) Európai Bizottság által október végén befogadott kifizetési kérelmeihez kapcsolódó visszatérítésekből adódik. A magas bevétel legfőbb oka az volt, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva, a decemberben esedékes jelentős bevételi összeget csak január elején utalta át hazánknak – magyarázta a jelentés. A költségvetési szervek kiadásainak magasabb teljesülését a fegyverpénz kifizetése okozta – jegyezte meg az NGM.

A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege január végéig 179,3 milliárd forint volt, amely 206,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások. Januárban nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 593,3 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 232,4 milliárd forint kifizetése történt meg – közölte az NGM.

A központi alrendszer január végi 4054,9 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 774,6 milliárd forinttal, 23,6 százalékkal magasabb összegben alakultak. A központi alrendszer január végi 4022,5 milliárd forint összegű kiadásai 674,3 milliárd forinttal, 20,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. 

Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a lakástámogatások és az állami beruházási fejezet kiadásai – derül ki a jelentésből. Az NGM beszámol arról, hogy a központi költségvetés adóssága 2026. január végéig 1550,3 milliárd forinttal növekedett. 

A nettó devizakibocsátás 1183,4 milliárd forint összegben járult hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetét-állomány növekedéséhez. A nettó forintkibocsátás, amely 553,7 milliárd forinttal növelte az adósságot, így segítette a költségvetési hiány egy részének finanszírozását. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 175,2 milliárd forinttal mérsékelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét – jelentette az NGM.