A vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat védi a fogyasztóvédelem

A vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat védi a fogyasztóvédelmi törvény, valamint a szavatosság és a jótállás szabályainak módosítása – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a tárca szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén.

A vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat védi a fogyasztóvédelmi törvény, valamint a szavatosság és jótállás szabályainak módosítása – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a tárca szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén.

Cseresnyés Péter elmondta: a fogyasztóvédelmi törvény kedden megjelent módosítása értelmében augusztus 22-től a fogyasztóvédelmi hatóság nem csak a fogyasztókkal közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladókkal szemben léphet fel jogsértés esetén. A szakemberek az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik, tehát az üzletek mellett a gyártókat, az importőröket, a raktárakat és a nagykereskedőket is. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján szükségesnek tartották a jogszabályok módosítását, valamint európai uniós előírásoknak is eleget tesznek – emelte ki az államtitkár.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár jelezte, hogy a szavatossági és jótállási előírások változása 2021. január 1-jén lép hatályba, az új rendelkezések az ezután megvásárolt termékekre vonatkoznak, így elegendő felkészülési időt biztosítanak a piaci szereplőknek.

Cseresnyés Péter kifejtette: az új szabályozást az indokolja, hogy megváltoztak a kereskedelmi szokások, illetve az ellátási lánc, az ügyeskedők pedig találtak kibúvókat, így a fogyasztóvédelem a minőségileg nem megfelelő vagy akár veszélyes árucikkeket nem tudta megfelelően ellenőrizni. Az államtitkár példaként említette egyebek mellett, hogy az internetes kereskedelemben bővítették az ellenőrzések hatáskörét és helyszíneit.

Az új szavatossági és jótállási előírásokról az államtitkár elmondta: a változások egyértelművé teszik azt a jelenleg is érvényes előírást, hogy egy árucikk meghibásodása esetén törekedni kell a 15 napon belüli javításra.

A január 1-jétől életbe lépő szabályozás szerint, ha 15 napon belül nem javítható a termék, erről tájékoztatni kell a fogyasztót, harminc napot meghaladó javítás esetén pedig nyolc napon belül kötelező a csere vagy a vételár visszatérítése.

Amikor már elsőre látszik, hogy nem javítható az adott termék vagy három javítás után ismét meghibásodik, akkor szintén nyolc napon belül kötelező a csere, illetve a pénzvisszatérítés, ha a kereskedő nem tudja biztosítani a cserét – mondta.

Cseresnyés Péter felhívta a figyelmet arra, hogy meghatározott termékekre, például a személygépkocsikra, lakókocsira, motorkerékpárokra, segédmotoros kerékpárokra vagy az elektromos kerékpárokra ez a szabályozás nem vonatkozik.

A változások közül kiemelte a jótállási idő értékhatár szerinti növelését. A 10–100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállási ideje egy év marad, a 100–250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké pedig három év lesz.

A jótállás és a szavatosság kiemelt kezelését indokolja, hogy ezen a területen a fogyasztóvédelmi hatóságnak az elmúlt öt évben lefolytatott ellenőrzései alapján átlagosan az üzletek 45 százaléka jogsértő. A fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező évi 30-33 ezer panasz negyven százaléka a jótállással és a szavatossággal függ össze. A békéltető testületi évi 10-12 ezer ügyből 37 százalék tartozik ebbe a körbe – mondta az államtitkár.

Keszthelyi Nikoletta kifejtette, kedvezőbb a fogyasztók számára, hogy a drágább termékekre hosszabb a jótállási idő. Szintén kedvező, hogy a tízezer forint feletti kötelező jótállás hatálya alá eső termékek körét bővítették, javítás esetén pedig a jótállás időtartama meghosszabbodik azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt nem használhatta.

Kiemelte azt is, hogy a jótállásból eredő jogok érvényesítésénél nem tehető majd feltétellé, hogy a fogyasztó a terméket az eredeti csomagolásban juttassa vissza. A hibák leírásánál rendeletben rögzítették a szakvélemény kötelező tartalmi elemeit, a fogyasztóvédelmi hatóság pedig hatáskört kap a kereskedők és a szervizek közötti kommunikáció ellenőrzésére.

Ugyanakkor a kereskedők számára méltányos változás, hogy ha a fogyasztó a terméket az átadástól számított hat hónapon belül nem helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja – emelte ki a helyettes államtitkár.

Hajnal Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei Békéltető Testület elnöke kifejtette, az új szabályozás régóta felmerülő, tisztázásra váró problémákat orvosol, a kereskedőket a minőségi reklamációkezelésre kényszeríti, hozzájárul az alkatrész-utánpótlási hálózatok újragondolásához, a jótállási idő sávossá tétele pedig megfontoltabb vásárlásra ösztönzi majd a fogyasztókat.