Alig enyhült a nyomás, sorsdöntő időszak előtt az állattartók

Elmozdultak a holtpontról a rekordalacsony felvásárlási árak, és a turizmus és vendéglátás újraindulása is némi reménnyel kecsegtet, ugyanakkor az állattartók jelentős költségnövekedésének ellensúlyozásához mindez kevés. A gazdáknak hosszabb távon további kihívást jelent az új támogatáspolitika és annak bizonyítása, hogy a tevékenységük fenntartható és klímabarát.

A tojáságazat is nagy kihívás elé néz, ha az Európai Unió betiltja a ketreces állattartás Fotó: Éberling András

Enyhült ugyan a nyomás az állattartókon, de messze még a kegyelmi állapot. Továbbra is a hónapok óta tapasztalt gyors és jelentős gabonaár-emelkedés, ezzel az egekbe szökő takarmányozási költségek befolyásolják az állattartókat.

A gabonaárak érdemi visszaesésére kevés az esély.

A gabona árát a tőzsdei, világpiaci folyamatok határozzák meg, most Kína húzza fel az árakat. A kínai gabonafelvásárlás pontos háttere nem ismert, de a legvalószínűbb, hogy a távol-keleti ország a sertésállomány jelentős növelésére tesz erőfeszítéseket.

Kínában a sertésállomány jelentős részét kellett leölni az afrikai sertéspestis-járvány miatt. Egyes vélemények szerint a kór ráadásul az új állományokban is felütötte a fejét. A kínai felvásárlások és az általános árupiaci spekulációs felvásárlások visszaesése megjósolhatatlan.

Egyelőre nem várható, hogy a magas önköltséget jelentősen ellensúlyozná a járvány elleni korlátozások feloldásával újrainduló turizmus és vendéglátás jelentette keresletnövekedés. A Magyar Nemzet által megkérdezett ágazati szereplők kiemelték:

egyelőre csak a belföldi turizmus élénkülésére lehet számítani, ám az érdemi fellendüléshez szükség lenne a nemzetközi turizmus újraindulására is.

Az állattartók hónapok óta elkerülhetetlennek látják a megnövekvő költségek egy részének továbbhárítását a termékpályák további szereplői­re. A fogyasztóknak ezért számolniuk kell némi áremelkedéssel, ugyanakkor a legtöbb húsfélénél ennek mértéke nem lesz akkora, ami komoly pluszkiadást jelentene a családoknak. A folyamat ráadásul nem egyszerű: a termelői árak érvényesítése többszereplős folyamat, és a kereskedőknek sem célja a drágább átvétel és továbbértékesítés az árérzékeny fogyasztóknak.

A tojáságazat is nagy kihívás elé néz, ha az Európai Unió betiltja a ketreces állattartást
Fotó: Éberling András

Az élő sertés felvásárlási ára az elmúlt időszakban emelkedett a német piacon, amelyhez a hazai árak is igazodnak. Ez ugyanakkor csak szerény kompenzációja a tavaly év végén rekordmélységbe zuhanó átvételnek, amelyet a sertéspestis németországi megjelenése miatt az unióban beragadó exporttermékek dömpingje okozott. A világkereskedelemben is bizonytalanságot idéznek elő a kínai folyamatok, a nemzetközi turizmus vártnál lassabb újraindulása, valamint a szabadkereskedelmi megállapodások.

A baromfitartók idehaza optimistábbak. A takarmányárak nálunk sem kímélik a gazdák pénztárcáját, de a vendéglátás és az utazások lassabb fellendülése mellett is megugorhat a kereslet. Ennek oka, hogy több európai államban is fertőz a madárinfluenza. A vírus terjedése elleni védekezés miatt eddig is jelentős állományokat kellett leölni, csak Lengyelországban hatmillió szárnyast. A madárinfluenza okozta pusztulás a fertőzéstől mentes piacokon áremelkedést hoz magával.

Több európai országban mára érdemi visszaesést okoz az állattartást túlzóan környezetszennyezőnek beállító szemlélet.

Hazánkban egyelőre ez nem jellemző, ugyanakkor a 2023-tól kezdődő új uniós közös agrárpolitikai támogatások elosztását érdemben befolyásolja az erősödő zöldszemlélet. Az állattartók évek óta azért lobbiznak, hogy kiigazítsák a támogatásokat, és a növénytermesztőknek járó, jóval magasabb összeg egy részéből az új finanszírozási ciklusban az állattartók profitáljanak.

A gazdák kénytelenek egyre többet fektetni a hagyományos állattartás fenntarthatóságát bemutató kampányokba és szakmai anyagokba a további tartósabb keresletnövekedéshez.

A tojáságazatra komoly kiadás vár. Az állattartó ketrecek teljes uniós tilalmáért indított polgári kezdeményezés eredményes volt, a brüsszeli döntéshozók és az Európai Parlament pedig nagy többséggel támogatja a kezdeményezést.

Az uniós tilalom miatt a hazai tyúktartóknak egy évtizeden belül már másodjára kellene beruházniuk a teljes technológiaváltásba,

az állattartókat érő támadások és a várható intézkedések pedig már sokakat elrettentenek a tevékenységtől.