Brüsszel divatos zöldterve hátrányt okoz Európa termelőinek

Újabb sokk érheti az állattartókat, ha az Európai Bizottság a napokban a zöldek kezdeményezésének eleget téve a ketreces állattartás betiltásáról határoz. A technológiaváltás költségei sosem térülnek meg, ha az Európai Unió továbbra is szabad utat enged a harmadik országokból behozott élelmiszerek előtt úgy, hogy ezek gyártóitól nem várja el az uniós gazdákra nézve kötelező állatjóléti és élelmiszerbiztonsági szabályokat.

Nagy Kristóf
2021. 06. 02. 6:11
null
Tíz év sem telt el, hogy komfortosabb ketrecekre kellett áttérniük a gazdáknak, akikre újabb költséges átalakítás várhat Fotó: Andras Eberling
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A napokban dönthet az Európai Bizottság a ketreces haszonállattartás jövőjéről. A nemzetközi politikai és civil zöldszervezetek az európai polgári kezdeményezés intézményével azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unióban tilos legyen a ketreces állattartás.

Ehhez egy év alatt összegyűjtötték az 1,4 millió állampolgári aláírást, így

az uniónak napirendre kell vennie a ketrecek betiltását célzó kezdeményezést,

amely részben az erőteljes zöldlobbi hatására ráadásul széles körű támogatottságot élvez.

A ketrectilalommal viszont jelentősen megdrágulhatnak az olyan alapvető élelmiszerek, mint a tojás vagy a hús.

Ha az Európai Bizottság a kezdeményezés mellé áll, akkor az állattartók tíz éven belül ismét súlyos anyagi ráfordítással járó technológiaváltásra kényszerülnének. A jelentős anyagi ráfordítás várhatóan sosem térülne meg:

Brüsszel egyelőre nem siet az unión kívül előállított élelmiszerek behozatalának feltételéül szabni az európai állatjóléti normák betartását.

Ennek hatására a harmadik országokból érkező, olcsón és ellenőrizetlenül előállított élelmiszerekkel kellene versenyezniük Európa termelőinek, magasabb önköltség mellett.

Lenyomták Brüsszelt a tagállamok

Várhatóan eleget tesz az európai döntéshozatal a zöldek nyomásgyakorlásának azt követően, hogy Brüsszel óriá­si pofont kapott az új közös agrárpolitikáról (KAP) szóló, múlt heti csúcstalálkozón.

A várt megállapodás helyett a tárgyalás botrányba fulladt, a tagállamok miniszterei egy emberként hagyták faképnél az EP tárgyalódelegációját.

Ennek oka, hogy a korábbi részmegállapodásokat felrúgva a parlament elfogadhatatlan javaslatot tett le az asztalra, amely a miniszterek szerint megvalósíthatatlan, és az abban megfogalmazott zöldcélok veszélybe sodorják Európa élelmiszer-rendszerét és tízmillió gazda megélhetését.

Alig tíz éve még csak nagyobbra kellett lecserélni a tyúkketreceket. Hamarosan a ketrecnek is mennie kell?

A 27 EU-ország, köztük Magyarország is kiemelten fontosnak tartja az átállást a fenntarthatóbb, zöldebb európai élelmiszer-előállításra. Hazánk ugyanakkor csakis olyan alkuba megy bele, ami nem veszélyezteti a gazdák versenyképességét és megélhetését, valamint nem jár az élelmiszerek jelentős drágulásával az egész kontinensen.

Brüsszel nem csak a tagállamoktól kapott hatalmas pofont:

az uniós csúcs kudarca az EU-ban jelentős érdekérvényesítő erővel bíró zöld politikai és civil szervezetek bírálatát is kiváltotta.

A gyengébb nemzetállami és erősebb uniós hatásköröket támogató szerveződések azt követelik a hazánkat rendszeresen támadó Frans Timmermanstól, az Európai Bizottság zöldmegállapodásért felelős alelnökétől, hogy Brüsszel ne engedjen a mezőgazdaság zöldreformjára tett ambíciózus elképzeléséből. A tagállamok többsége szintén Timmermanst okolja a KAP-tárgyalások kudarcáért. Mindez a politikailag jól csengő ketrectilalom gyors elfogadására ösztönözheti Brüsszelt.

Az Európai Bizottság így várhatóan már a napokban javaslatot tesz arra, hogy az Európai Unió fokozatosan betiltsa a ketreces haszonállattartást. A ketreces tartást már 2019-ben célba vették az állatvédők.

A a zöldszervezetek is próbálják nyomásuk alatt tartani az európai intézményeket
Fotó: Reuters

Ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt, két éve indult End the cage age (A ketreckorszak vége) elnevezéssel európai polgári kezdeményezés, amelyet mintegy 170 civil szervezet támogat a jelentős erőforrásokkal rendelkező Compassion in World Farming (CIWF) ernyőszervezet vezetésével. Az uniós polgári kezdeményezés lehetőségének célja, hogy az európai állampolgárok közvetlenül részt vehessenek az EU döntéshozatalában.

Szabadtartás: a demokrácia új szimbóluma

Az Európai Parlament idén áprilisban már meghallgatta a ketrecmozgalom képviselőit, így most a bizottságnál pattog a labda.

Az állatvédők azzal érveltek, hogy a ketreces állattartás elavult, és csak a szabadtartás és az ipari mezőgazdaság visszaszorítása elfogadott a XXI. századi európai normák szerint, noha világviszonylatban ma is Európában a legszigorúbbak az állatjóléti szabályok. A civilek úgy vélik, több mint 300 millió haszonállat szenved a bezártságtól, miközben szabadon is élhetnének.

A ketreces tartás elsősorban a tojótyúkokat és a nyulakat érinti. Felméréseik szerint az európaiak több mint nyolcvan százaléka egyetért a ketreces tartás betiltásával, több ország saját hatáskörben már ennek céldátumát is megjelölte.

Az áprilisban megtartott európai parlamenti meghallgatáson a képviselők és az unió meghatározó döntéshozói egyhangúan támogatták a ketreces tartás betiltását.

Vera Jourová, a Magyarországot szintén rendszeresen bíráló, értékekért és átláthatóságért felelős bizottsági alelnök akkor kiemelte: a ketrecek tilalma összhangban van a Brüsszel Farm to fork (termőföldtől az asztalig) stratégiájában megfogalmazottakkal, és hozzájárul a jövő Európájának fenntartható és környezetbarát termeléséhez.

A szabadtartással mindenki egyetért, az viszont már nem ilyen egyértelmű ki fizetné meg a technológiaváltás borsos költségeit
Fotó: Mirkó István

A ketrecek betiltását Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa is támogatta. Álláspontja szerint a költséges technológiaváltást részben az uniós helyreállítási alapból, részben az agrártámogatásokból fedezhetik az állattartók.

Az importnál már félrenéz az EU

Szinte biztos, hogy az újabb előírások a gazdák óriási költségnövekedését okoznák, a versenyképességük pedig érdemben romlana.

Ennek oka, hogy az EU továbbra is beengedi a harmadik országokban előállított élelmiszereket anélkül, hogy a gyártóktól elvárná, hogy megfeleljenek az európai normáknak.

Így az uniós piacon egyre nagyobb teret nyerhetnek a jóval olcsóbban, bizonytalan körülmények közt gyártott élelmiszerek, tönkretéve Európa termelőit.

Számos tagállam, így hazánk is támogatja ezért Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezését:

csak olyan élelmiszerek behozatala kaphasson zöld jelzést, amelyek megfelelnek az uniós előírásoknak.

Ezt a törekvést ugyanakkor a nagy exportőr országok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közbenjárásával – egyelőre úgy tűnik – eredményesen blokkolhatják.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.