Brüsszel divatos zöldterve hátrányt okoz Európa termelőinek

Újabb sokk érheti az állattartókat, ha az Európai Bizottság a napokban a zöldek kezdeményezésének eleget téve a ketreces állattartás betiltásáról határoz. A technológiaváltás költségei sosem térülnek meg, ha az Európai Unió továbbra is szabad utat enged a harmadik országokból behozott élelmiszerek előtt úgy, hogy ezek gyártóitól nem várja el az uniós gazdákra nézve kötelező állatjóléti és élelmiszerbiztonsági szabályokat.

Tíz év sem telt el, hogy komfortosabb ketrecekre kellett áttérniük a gazdáknak, akikre újabb költséges átalakítás várhat Fotó: Andras Eberling

A napokban dönthet az Európai Bizottság a ketreces haszonállattartás jövőjéről. A nemzetközi politikai és civil zöldszervezetek az európai polgári kezdeményezés intézményével azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unióban tilos legyen a ketreces állattartás.

Ehhez egy év alatt összegyűjtötték az 1,4 millió állampolgári aláírást, így

az uniónak napirendre kell vennie a ketrecek betiltását célzó kezdeményezést,

amely részben az erőteljes zöldlobbi hatására ráadásul széles körű támogatottságot élvez.

A ketrectilalommal viszont jelentősen megdrágulhatnak az olyan alapvető élelmiszerek, mint a tojás vagy a hús.

Ha az Európai Bizottság a kezdeményezés mellé áll, akkor az állattartók tíz éven belül ismét súlyos anyagi ráfordítással járó technológiaváltásra kényszerülnének. A jelentős anyagi ráfordítás várhatóan sosem térülne meg:

Brüsszel egyelőre nem siet az unión kívül előállított élelmiszerek behozatalának feltételéül szabni az európai állatjóléti normák betartását.

Ennek hatására a harmadik országokból érkező, olcsón és ellenőrizetlenül előállított élelmiszerekkel kellene versenyezniük Európa termelőinek, magasabb önköltség mellett.

Lenyomták Brüsszelt a tagállamok

Várhatóan eleget tesz az európai döntéshozatal a zöldek nyomásgyakorlásának azt követően, hogy Brüsszel óriá­si pofont kapott az új közös agrárpolitikáról (KAP) szóló, múlt heti csúcstalálkozón.

A várt megállapodás helyett a tárgyalás botrányba fulladt, a tagállamok miniszterei egy emberként hagyták faképnél az EP tárgyalódelegációját.

Ennek oka, hogy a korábbi részmegállapodásokat felrúgva a parlament elfogadhatatlan javaslatot tett le az asztalra, amely a miniszterek szerint megvalósíthatatlan, és az abban megfogalmazott zöldcélok veszélybe sodorják Európa élelmiszer-rendszerét és tízmillió gazda megélhetését.

Alig tíz éve még csak nagyobbra kellett lecserélni a tyúkketreceket. Hamarosan a ketrecnek is mennie kell?

A 27 EU-ország, köztük Magyarország is kiemelten fontosnak tartja az átállást a fenntarthatóbb, zöldebb európai élelmiszer-előállításra. Hazánk ugyanakkor csakis olyan alkuba megy bele, ami nem veszélyezteti a gazdák versenyképességét és megélhetését, valamint nem jár az élelmiszerek jelentős drágulásával az egész kontinensen.

Brüsszel nem csak a tagállamoktól kapott hatalmas pofont:

az uniós csúcs kudarca az EU-ban jelentős érdekérvényesítő erővel bíró zöld politikai és civil szervezetek bírálatát is kiváltotta.

A gyengébb nemzetállami és erősebb uniós hatásköröket támogató szerveződések azt követelik a hazánkat rendszeresen támadó Frans Timmermanstól, az Európai Bizottság zöldmegállapodásért felelős alelnökétől, hogy Brüsszel ne engedjen a mezőgazdaság zöldreformjára tett ambíciózus elképzeléséből. A tagállamok többsége szintén Timmermanst okolja a KAP-tárgyalások kudarcáért. Mindez a politikailag jól csengő ketrectilalom gyors elfogadására ösztönözheti Brüsszelt.

Az Európai Bizottság így várhatóan már a napokban javaslatot tesz arra, hogy az Európai Unió fokozatosan betiltsa a ketreces haszonállattartást. A ketreces tartást már 2019-ben célba vették az állatvédők.

A a zöldszervezetek is próbálják nyomásuk alatt tartani az európai intézményeket
Fotó: Reuters

Ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt, két éve indult End the cage age (A ketreckorszak vége) elnevezéssel európai polgári kezdeményezés, amelyet mintegy 170 civil szervezet támogat a jelentős erőforrásokkal rendelkező Compassion in World Farming (CIWF) ernyőszervezet vezetésével. Az uniós polgári kezdeményezés lehetőségének célja, hogy az európai állampolgárok közvetlenül részt vehessenek az EU döntéshozatalában.

Szabadtartás: a demokrácia új szimbóluma

Az Európai Parlament idén áprilisban már meghallgatta a ketrecmozgalom képviselőit, így most a bizottságnál pattog a labda.

Az állatvédők azzal érveltek, hogy a ketreces állattartás elavult, és csak a szabadtartás és az ipari mezőgazdaság visszaszorítása elfogadott a XXI. századi európai normák szerint, noha világviszonylatban ma is Európában a legszigorúbbak az állatjóléti szabályok. A civilek úgy vélik, több mint 300 millió haszonállat szenved a bezártságtól, miközben szabadon is élhetnének.

A ketreces tartás elsősorban a tojótyúkokat és a nyulakat érinti. Felméréseik szerint az európaiak több mint nyolcvan százaléka egyetért a ketreces tartás betiltásával, több ország saját hatáskörben már ennek céldátumát is megjelölte.

Az áprilisban megtartott európai parlamenti meghallgatáson a képviselők és az unió meghatározó döntéshozói egyhangúan támogatták a ketreces tartás betiltását.

Vera Jourová, a Magyarországot szintén rendszeresen bíráló, értékekért és átláthatóságért felelős bizottsági alelnök akkor kiemelte: a ketrecek tilalma összhangban van a Brüsszel Farm to fork (termőföldtől az asztalig) stratégiájában megfogalmazottakkal, és hozzájárul a jövő Európájának fenntartható és környezetbarát termeléséhez.

A szabadtartással mindenki egyetért, az viszont már nem ilyen egyértelmű ki fizetné meg a technológiaváltás borsos költségeit
Fotó: Mirkó István

A ketrecek betiltását Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa is támogatta. Álláspontja szerint a költséges technológiaváltást részben az uniós helyreállítási alapból, részben az agrártámogatásokból fedezhetik az állattartók.

Az importnál már félrenéz az EU

Szinte biztos, hogy az újabb előírások a gazdák óriási költségnövekedését okoznák, a versenyképességük pedig érdemben romlana.

Ennek oka, hogy az EU továbbra is beengedi a harmadik országokban előállított élelmiszereket anélkül, hogy a gyártóktól elvárná, hogy megfeleljenek az európai normáknak.

Így az uniós piacon egyre nagyobb teret nyerhetnek a jóval olcsóbban, bizonytalan körülmények közt gyártott élelmiszerek, tönkretéve Európa termelőit.

Számos tagállam, így hazánk is támogatja ezért Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezését:

csak olyan élelmiszerek behozatala kaphasson zöld jelzést, amelyek megfelelnek az uniós előírásoknak.

Ezt a törekvést ugyanakkor a nagy exportőr országok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közbenjárásával – egyelőre úgy tűnik – eredményesen blokkolhatják.