Átalakítja a munkát a klímaváltozás

Mind a munkavégzés minőségét, mind a kereslet-kínálatot átalakítja a klímaváltozás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előrejelzése szerint. A fenntarthatósághoz nélkülözhetetlen területek szerepe felértékelődik, ugyanakkor bizonyos létfontosságú ágazatokban, elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók helyzete egyre nehezebbé válhat. Összességében a ma ismert munkahelyek 34 százaléka alakulhat át. A digitalizáció megoldást jelenthet.

Nemcsak a vízhiány, hanem az egyre forróbb időben végzett tevékenység is jelentős kockázat Fotó: Temilade Adelaja Forrás: Reuters

A világ minden táján kihat a klímaváltozás a munkavállalókra is, így a munkahelyek átalakulására is fel kell készülniük az államoknak a következő évtizedekben. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint abban az esetben, ha nem sikerül a klímacélokat teljesíteni, tehát a felmelegedést 2050-ig 1,5 Celsius-fok alatt tartani, annak a munkavégzésre nézve is súlyos, tovagyűrűző következményei lesznek. A klímaváltozás összességében a munkahelyek 34 százalékát érinti valamilyen formában.

Az egyik legnagyobb problémát az egyre melegebb, így egyre elviselhetetlenebb munkavégzési körülmények jelentik. A világ legfejlettebb gazdaságai­ban (G20-országok) az ILO tanulmánya szerint 2030-ig mintegy két százalékkal növekszik az elveszett munkaórák aránya, tehát az az idő, amelyet a dolgozó nem tud munkavégzésre fordítani, ám ezért bért kap. Mivel a felmelegedés az egyébként is forró régió­kat érintené a legsúlyosabban, világszerte a legkiszolgáltatottabb ágazat a mezőgazdaság. Az elmaradottabb régiókban a munkavállalók mintegy hatvan százaléka dolgozik az élelmiszer-termelésben. Az elviselhetetlenül forróvá váló klíma viszont kevesebb szántóföldeken, ültetvényeken töltött időt tesz lehetővé. Ugyanakkor változatlan technológiai feltételek mellett jóval több munkaórára lenne szükség, mivel a népességrobbanás miatt megnő az igény, ráadásul sok növény- és állatfaj állománya drámaian csökkenhet a klímaváltozás miatt.

Nemcsak a vízhiány, hanem az egyre forróbb időben végzett tevékenység is jelentős kockázat
Fotó: Reuters

Az éghajlatváltozás miatt felértékelődik számos olyan ágazat, amely az alkalmazkodást segíti elő a megváltozott körülményekhez. Idetartozik az élelmiszer-termelés, azon belül is annak fenntarthatóvá tétele. Szintén felértékelődik a mérnökök, leginkább a környezetmérnökök szerepe, mivel az ő feladatuk megtalálni a megoldást a szén-dioxid kivonására a légkörből. Az építőipari innováció az épületek átalakítása miatt fontos, hiszen az ingatlanoknak is ­alkalmazkodniuk kell a megváltozott éghajlathoz is. A klímaváltozás nagy feladatot hárít emellett az egészségügyre, ugyanis az ellátórendszernek egyre többeket kell majd kiszolgálnia. Szintén kiemelt terület a közlekedés, mivel a fenntarthatóbb, környezetkímélőbb járművek előállításához nagyobb szakmai ismeretekre van szükség. Végül a vízügyi ágazatok szakemberei az egészséges ivóvíz hozzáférhetősége szempontjából válnak egyre nélkülözhetetlenebbé.

A klimatikus viszonyok átalakulása miatt az egyre nagyobb népesség egyre kevesebb ivóvízhez jut hozzá. A munkavállalók 42 százaléka dolgozik olyan ágazatban világszerte, amely erősen függ a tiszta ivóvíztől, míg 36 százalékuk mérsékelten vízfüggő állásokban helyezkedik el napjainkban. Nemcsak a vízhiány, de az egyre forróbb időben végzett munka is jelentős kockázat, mivel az ipari balesetek, természeti károk súlyos egészségügyi kockázatokat rejtenek.

A klímaváltozás hatásainak csökkentésére a digitalizáció és a technológia jelenthet megoldást, illetve a dolgozók alkalmazkodóképességének erősítése. Az ILO jelentése szerint egyfelől arra lenne szükség, hogy elképesztő, több ezer milliárd forintos infra­strukturális beruházásokat valósítsunk meg, így fenntarthatóvá téve a munkahelyeket. Másfelől a szociális védelem területén – állami programokkal – olyan intézkedéseket kellene meghozni, amelyek a folyamatosan változó, szélsőséges természeti jelenségekkel szembeni alkalmazkodóképességet, reakciót növelik. A robotizáció pedig mindinkább kiválthatja az élőmunkát a nagy fizikai megterhelést okozó munkakörökben is. Amennyiben a jelenlegi feltételek mellett következik be drasztikus éghajlatváltozás, az érdemben csökkenti az élelmiszer-termelést, jelentősen növeli a migrációt, valamint érezhetően lerövidíti a munkavégzéssel eltölthető időt.