Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Mivel az energiaszektor felel a legnagyobb mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, annak átalakítását is jelentősen érinti a kormány által a napokban elfogadott Klímavédelmi cselekvési terv.
A miniszterelnök a vasárnapi évértékelő beszédében ismertette a pontokat, amelyek egyike az, hogy az áramtermelés kilencven százaléka karbonmentessé váljon 2030-ra.
A hazai áramtermelés szerkezetét ismerve ehhez elengedhetetlen marad a villamos energia ötven százalékának előállításáért felelős Paksi Atomerőmű a maga 2000 megawattos (MW) névleges teljesítményével.
A létesítmény négy blokkját 2032 és 2037 között állítják majd le, vagyis ahhoz, hogy a kilencvenszázalékos arány fennmaradjon, a nukleáris létesítmény kapacitásának fenntartása szükséges – az ezt szolgáló beruházás, a 2400 MW-ot képviselő Paks II projekt már folyamatban van.
Lényeges eleme az energiaterveknek a már elindított napenergia-program folytatása.
A miniszterelnök szavai szerint megsokszorozódik a napelemes kapacitás a következő tíz évben.
Ez számokban kifejezve annyit jelent – ahogyan erre a Nemzeti energia- és klímaterv is kitér –, hogy a 2016-os, nem egészen 680 MW-ról az évtized végére 6500 MW-ra nő a napelemes névleges teljesítmény.
A megújulók között feltünteti a stratégia a szélenergiát, amely a tervek szerint 2030-ban is a jelenlegi 330 MW körül alakul. Megemlíti a dokumentum a vízerőműveket is: a jelenleg üzemben lévők fenntartása mellett a kapacitások bővítésének szükségességére hívja fel a figyelmet. A karbonmentes áramtermelés kapcsán érdemes látni azt is, hogy ez nemcsak önmagában lényeges, hanem azért is, mert enélkül nincs értelme az elektromos közlekedés bővülésének sem.
Az ilyesféle, ambiciózus fejlesztési tervek kapcsán indokolt feltenni a kérdést, hogy mindez mennyibe kerül és ki fogja állni a számlát.
Ahogyan arról lapunk korábban is írt, a kormány számításai szerint a következő három évtizedben a GDP 2,5 százalékát kell a területbe fektetni ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen a teljesen karbonsemleges gazdaság.
Ez 50,2 ezermilliárd forintot jelent, amelynek egy része a költségvetésből érkezik majd, ám szükség lesz az uniós forrásokra is, csakúgy, mint az ipar, a kisvállalkozások, valamint a magánszféra hozzájárulására.
Az erőfeszítések kétségkívül szükségesek, ugyanakkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy a magyar gazdaság az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért, az Európai Unióénak pedig egy százalékáért felel.
A kibocsátás 2018-ban úgy csökkent 0,6 százalékkal, hogy közben a GDP több mint négy százalékkal emelkedett. Korábban Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárra hivatkozva jeleztük azt is: az elmúlt harminc évben Magyarország a kilencedik legjobb teljesítményt nyújtotta a klímavédelem terén az unióban.
A felelősök fizessenek
A klímavédelem terheit azoknak kellene viselniük, akik a problémáért a leginkább felelősek: a legnagyobb szennyező országoknak és vállalatoknak – véli a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megbízásából készült közvélemény-kutatásra válaszoló ezer fő 77 százaléka. A válaszadók kétharmada a klímaváltozást okozó környezetszennyezésért elsősorban a szabályokat be nem tartó cégeket teszi felelőssé.
Könnyebben meghiúsulhat az adatszolgáltatás.
A kereslet újabb lendületet kaphat ősszel.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elegendő védelem külföldön.
Fontos számolni az orosz–ukrán háború elhúzódó következményeivel, valamint a német gazdaság helyzetével is.
„Magyarországon a kristály öl, nem a fentanil” – szakértő az Origónak a szigorított drogtörvényről
Ukrajna az izraeli-iráni háború fő vesztese
„Szégyenemben majd elsüllyedtem” – Kínos helyzetbe került III. Károly és Ferenc pápa előtt a festőművész
Csak erős idegzetűeknek! - Megrázó videó terjed a közösségi médiában + videó
Magyar Péter nagyon bepöccent azon, hogy Szentkirályi Alexandra szóba merte hozni az ukrán alvilágot
Az Európai Unió beismerte, Magyarországnak végig igaza volt – eurómilliárdokat fizet ezért
Ítéletet mondtak Gulácsi Péterről Németországban – mit lép most a Lipcse?
Azt hitték, kamu az egész, a törékeny horgászlány brutális fogásokkal cáfolt meg minden kétkedőt – fotók
Óriási vihar tombolt Horvátország partjainál + videó
Magyar Péter megjelent a Lázárinfón és tapsot kapott + videó
Kiszivárgott levelezés bizonyítja, hogy teljes inkompetencia uralkodik a Magyar Tudományos Akadémián
Miért volt rossz tulajdonos Garancsi István? Cser-Palkovics András válasza
Könnyebben meghiúsulhat az adatszolgáltatás.
A kereslet újabb lendületet kaphat ősszel.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elegendő védelem külföldön.
Fontos számolni az orosz–ukrán háború elhúzódó következményeivel, valamint a német gazdaság helyzetével is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Könnyebben meghiúsulhat az adatszolgáltatás.
A kereslet újabb lendületet kaphat ősszel.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) elegendő védelem külföldön.
Aggasztó szinten az olajárak Irán és Izrael fegyveres konfliktusa miatt.
Fontos számolni az orosz–ukrán háború elhúzódó következményeivel, valamint a német gazdaság helyzetével is.
Tovább nőtt a reálbér.
Hazánk részéről is garantálható a vétó, ha nem sikerül semmilyen engedményt elérni.
Egy háttérben mozgó társaság korrupciós, jutalékos rendszert épített ki a Karácsony Gergely vezette fővárosban.
Harminc éve nem volt ilyen.
Magyar Pétertől idézett a Fidesz kommunikációs igazgatója.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
