Csökkent az elmúlt hónapban a befektetési célú vásárlások aránya a lakáspiacon – állapította meg a Duna House (DH). A rendszeres – és egészen pontosnak bizonyuló – havi becsléseket végző ingatlanközvetítő hálózat szerint júniusban mintegy tíz és fél ezer lakáspiaci adásvétel zajlott, ezekből országszerte alig háromezernél jelent meg a befektetői cél.
Adataik szerint májusban több mint 3600, áprilisban pedig négyezernél is több lakást vettek nem saját lakhatás céljára. A befektetői vásárlások és egyáltalán a befektetői jelenlét csökkenése a cég szerint elsősorban a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) elszívó hatásának tulajdonítható.
Már látszik a szektor számaiban az új magyar lakossági államkötvény hatása
Fotó: Teknős Miklós
A DH adatai értelmezésénél ráadásul rámutatott, hogy a cég elsősorban Budapesten és a nagyobb vidéki városokban aktív, ahol a befektetői vásárlások inkább jellemzők. Éppen ezért tűnik még markánsabbnak a visszaesés.
– A befektetői vásárlások megtorpanása jól látható darabszámban, ám Budapesten arányaiban is csökkenés volt – mutatott rá Benedikt Károly, a DH elemzési vezetője.
– Ha júliusban a családvédelmi akcióterv kedvezményei előre lendítik az otthonteremtési célú családi vásárlókat, tovább csökkenhet a befektetői arány a hazai ingatlanpiacon és növekedhet az első lakásukat vásárlók száma. A lakosság körében már július első napjaiban megnövekedett érdeklődést tapasztaltunk, ami várakozásaink szerint következő időszakban tényleges ingatlanpiaci adásvételként realizálódik majd – fejtette ki az elemzési vezető.
– Egyik napról a másikra semmiképpen sem kell eladási hullámra számítani, de az biztos, hogy valamelyest vissza fog szorulni a befektetési célú lakásvásárlás – mondta lapunknak a MÁP+ indulásakor Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte ez versenyképes alternatívát jelent azoknak is, akik eddig az ingatlanpiacon találták meg számításukat.
Mivel a lakásárak az elmúlt években jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint az albérleti díjak, a hozam folyamatosan csökken. – Ha a befektetők az emelkedő kamatkörnyezet miatt más eszközbe, például az új magyar államkötvénybe teszik a pénzüket, akkor a nagyvárosokban és Budapesten jellemző, éves szintű 15-20 százalékos áremelkedés a megnövekvő kínálat nyomán eltűnhet, és csak a bérbeadásból származó jövedelem maradna meg nekik nyereségként – mutatott rá Balogh László.
