A minisztérium reagálásként közölte, hogy a kormány semmiféle döntést nem hozott a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról, leginkább azért, mert a 2021–2027-es közös költségvetésről még nincs megállapodás, az Európai Bizottság és a tagállamok álláspontjai távoliak. Hozzátették: Budapest, ahogy eddig, a jövőben is a brüsszeli bürokraták által meghatározott keretek között, az általuk megszabott feltételek mentén juthat támogatásokhoz. Az EU-ban a felzárkóztatásra szánt támogatásokat fejlettségi szint alapján teszik elérhetővé. Ez mindig így volt, függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban kik kormányoznak. Budapest az Európai Unióban az egyik legfejlettebb régiónak minősül, ezért a strukturális alapból soha sem számíthatott támogatásra. Ha kapott, az csak annak volt köszönhető, hogy egy kalap alá vették Pest megyével, amely jóval elmaradottabb szinten áll – mondta a Magyar Nemzetnek Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a 2014–2020-as uniós pénzügyi időszakban is mindössze egymilliárd euró körüli összeg állt rendelkezésre. Ennyi elérhető pénz volt arra, hogy Budapest és Pest megye összes belterületi útjának, iskolájának, óvodájának vagy éppen egészségügyi intézményének korszerűsítésére jusson brüsszeli támogatás. A szakértő szerint érthető az unió álláspontja, miszerint fejlesztési forrást nem a fejlett régióknak, városoknak szánják, hanem a fejletleneknek. Ezért szorgalmazták hosszú ideje sokan, hogy Pest megye váljon le Budapestről és külön régióként szerepeljen. Így az elmaradottabb térségeknek jóval több pénz juthat a jövőben.