Elfogadhatatlan elemek sorozata az európai uniós büdzsében

Magyarország az egyik leghatékonyabb állam az európai uniós támogatások lehívása terén — közölte a Magyar Nemzettel az illetékes államtitkár. Schanda Tamás arról is beszélt, hogy a kormány a stabil gazdaságnak köszönhetően tízszázaléknyi hazai forrással bővítette a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. Ugyanakkor államtitkár szerint a 2021 és 2027 közötti pénzügyi ciklusra szóló javaslat megdöbbentő és elfogadhatatlan elemeket is tartalmaz, ezért keserves vitáknak néznek elébe a tagországok.

2019. 03. 08. 5:45
Schanda Tamás államtitkár keserves vitákra számít Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európai uniós források felhasználásában kifejezetten jól állunk, ezt az Európai Bizottság (EB) is így gondolja, és a számok is ezt bizonyítják – erről beszélt a Magyar Nemzetnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Schanda Tamás elmondta: a 2014 és 2020 között felhasználható összegeknek már a 32 százalékát lehívtuk, ezzel az aránnyal pedig az uniós országok ranglistájának első harmadába tartozunk.

Schanda Tamás államtitkár keserves vitákra számít
Fotó: Teknős Miklós

– Az unió által biztosított összes forrásra kiírtuk a pályázatokat és el is bíráltuk azokat. Az összeg 66 százalékát, mintegy 6000 milliárd forintot már ki is utaltuk a projektek megvalósítóinak. Ezt érdemes összevetni a 32 százalékos lehívással: a kettő közötti különbség jól mutatja, hogy a sikeres fejlesztéspolitika alapja az erős nemzetgazdaság és az észszerű költségvetés, hiszen a magyar kormány meg tudja előlegezni a fejlesztési forrásokat a pályázóknak – szögezte le az államtitkár. Szintén ez az oka annak, hogy csaknem tíz százalékkal bővítette a kormány a kiírt pályázatok kereteit.

Nagyjából 9000 milliárd forintnyi fejlesztési forrás állt rendelkezésre operatív programok révén a 2014 és 2020 közötti időszakban, a pályázati felhívások viszont mintegy 9800 milliárd forint értékben jelentek meg.

A 2007 és 2013 közötti időszak fejlesztéseinek túlnyomó többsége lezárult. Ezen programok után 2018-ban több mint egymilliárd eurót utalt át az Európai Bizottság Magyarország számára. Néhány operatív program zárása még folyamatban van, ezeket a harmadik negyedév végéig tervezi lezárni a kormány a bizottsággal, ideértve a fennmaradó összegek átutalását is.

Kevésbé kedvező képet festett az államtitkár a következő, 2021 és 2027 közötti hétéves uniós költségvetési ciklus előkészületeiről. – Tavaly hozta nyilvánosságra az EB a következő ciklusra vonatkozó pénzügyi javaslatát, amely elfogadhatatlan Magyarország számára.

Hiszen az elsődleges célunk az, hogy a már meglévő, jól működő intézkedések, mint a kohéziós politika vagy a közös agrárpolitika továbbra is megfelelő finanszírozásban részesüljenek és nagymértékben járuljanak hozzá az egyes országok közti, történelmi okokból fakadó fejlettségi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

Az EB nem ezt szeretné, hiszen javaslatában 10 százalékkal csökkentené a kohéziós politika forrásait, ráadásul hazánkat a szabályok szerinti legnagyobb mértékű, 24 százalékos elvonás sújtaná – sorolta Schanda Tamás, hozzátéve, hogy Magyarország esetében 16 százalékkal mérséklődne a közös agrárpolitikára jutó összeg.

A szakpolitikus azokról az Európai Bizottság által újonnan létrehozandó végrehajtási szabályokról is beszélt, amelyek a jelenleginél sokkal nagyobb terhet rónának a tagállamokra és a végső kedvezményezettekre, vagyis a fejlesztések megvalósítóira. – Így az a helyzet alakulna ki, hogy kevesebb pénzt adnának, amiért több bürokrácia árán kellene megküzdeni.

A dokumentum talán legmegdöbbentőbb eleme pedig az, hogy azok a tagállamok kerülnének jobb helyzetbe, amelyek egyrészt gazdagabbak, illetve amelyek nem is tartották be az EU által előírt költségvetési fegyelmet. Szerintünk ez elfogadhatatlan. Nem tartjuk érthetőnek azt a hozzáállást, amelynek alapján a valódi teljesítményt felmutató országok bűnhődnek. Igazságtalan volna, ha a Magyarországéhoz hasonlóan sikeres politikát alkalmazó tagországok épp a jó eredményeik miatt jutnának kevesebb forráshoz. Mindezek miatt a javaslatot határozottan elutasítjuk – szögezte le az államtitkár.

A kifogásolható terveknek még ezzel sincs végük. – Az is érthetetlen, bár nem meglepő, hogy a korábbinál nagyobb hangsúllyal jelenik meg a bevándorlók támogatása. Ragaszkodunk ahhoz az álláspontunkhoz, hogy az EU pénzét az európai emberekre és családokra kell fordítani – jegyezte meg.

Azonban a helyzet nem kilátástalan, hiszen a javaslat több tagállam erős ellenállását is kiváltotta. Az államtitkár nagy és hosszadalmas vitákra számít, mielőtt azt az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács egyhangúsággal elfogadná. Több tagállam erősen vitatja a költségvetési tervezetet, az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék is komoly kritikákat fogalmazott meg, ezért azt gondolom, hogy – mint eddig minden esetben – hosszú és nehéz vitákat kell még megvívni ahhoz, hogy a valódi európai értékeket tiszteletben tartó, a valódi európai érdekeket védő, minden tagállam számára elfogadható költségvetése legyen az uniónak a következő évtizedben is – mondta Schanda Tamás a várható fejleményekről.

Az államtitkár azokra az állításokra is reagált, amelyek szerint a fejlesztéspolitikát áthatja a korrupció. – A bevándorláspárti ellenzéki politikusok kétségbeejtő helyzetben vannak, és ezért mindig keresnek valami ürügyet, hogy belerúgjanak a kormányba. Ők (és velük együtt a balliberális média) félinformációkkal, csúsztatásokkal, félrevezető cikkekkel és nyilatkozatokkal tévesztik meg a közvéleményt.

Ezzel valójában nem a kormánynak ártanak, hanem azt a több tíz-, sőt százezer sikeres és becsületes pályázót becsmérlik és hozzák kellemetlen helyzetbe, akik az adott közösség és az ország előrelépéséért dolgoznak – mondta Schanda Tamás. Hozzátette, hogy az uniós támogatások rendszere európai és nemzetállami szinten is rendkívül szabályozott és ellenőrzött.

– A közbeszerzések vizsgálata, az ellenőrzések természetes velejárói a fejlesztéseknek. Nem titok, hogy vannak vitáink az EB-vel, ahogy minden más tagállamnak is. Ha pénzügyekről van szó, ez elkerülhetetlen. A kormány mindig az ország és a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt, és ez így lesz a jövőben is – zárta szavait a politikus.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.