Erősödjenek a vidéki városok a tudomány és az innováció terén

A magyar tudományos élet Budapest centrumú, a kutatási tevékenység kétharmada Pest megyéhez köthető.

Poroszl, 2020. jnius 20. Palkovics Lszl innovcis s technolgiai miniszter beszdet mond a Tiszafred s Poroszl kztt megplt kerkprt tadsn Poroszln 2020 jnius 20-n. A szakasz elkszltvel teljess vlt az sszesen mintegy 70 kilomteres Tisza-tavi kerkprt. MTI/Czegldi Zsolt Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A kormány célja, hogy Budapest mellett Magyarország más városai is erősödjenek a tudomány és az innováció terén – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter Balatonfüreden a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) tudáscentrumának pénteki bejárásán.

Palkovics László kiemelte: a magyar tudományos élet Budapest centrumú, a kutatási tevékenység kétharmada Budapesthez vagy Pest megyéhez köthető. Ezen szeretnének változtatni a klasszikus egyetemi városok mellett más települések – például Balatonfüred, Nagykanizsa vagy Zalaegerszeg – bevonásával, hogy a közelben működő vállalatok hozzáférjenek ugyanahhoz a tudáshoz, mintha Budapest vagy valamelyik nagy egyetemi központ közelében működnének.

A miniszter hangsúlyozta: a kormány az egyetemekre a helyi innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplőiként tekint, ezért támogatják, hogy az egyetemek ne csak a saját városukban, hanem más városokban is létrehozzák telephelyeiket.

A tudományos innovációs parkok rendszere Európában ismert, a kormány az egyetemekkel közösen szeretné maximálisan kihasználni azt a lehetőséget, ami a különböző szereplők együttműködésében rejlik

- közölte Palkovics László.

A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvánnyal való küzdelem nemcsak a pandémiás helyzet kezelését jelentette, a gazdasági nehézségekre is fel kellett készülni. Kiemelte: a nehéz helyzetbe került munkavállalókat oktatásokkal is segítik, ezek közül az egyik legkiemelkedőbb az informatikusképzés, melyre közel 65 ezren jelentkeztek.

Bóka István, Balatonfüred kormánypárti polgármestere hangsúlyozta: a koronavírus-járvány is megmutatta, hogy nem lehet egy gazdasági lábon állni, hiszen a csak turizmusból élő települések nehéz helyzetbe kerültek. Ezért az a céljuk, hogy Balatonfüredre hozzanak olyan vállalkozásokat, amelyek viszonylag kis területi igénnyel magas hozzáadott értéket tudnak produkálni.

A polgármester úgy fogalmazott:

soha egyetlen kormány nem tett még annyit a Balatonért, mint a jelenlegi. Nem csak turisztikai területen, hanem az élet valamennyi terén jelentős források nyíltak meg a régió előtt, és az egy főre eső fejlesztési források tekintetében a Balaton-régió meghaladja az országos átlagot

– tette hozzá.

Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője fontos fejlesztésnek nevezte a tudáscentrumot a térség jövője szempontjából. Örömét fejezte ki, hogy Balatonfüred – amellett, hogy vonzó turisztikai célpont és a magyar kultúra egyik fellegvára –, a tudományos élet felé is nyit.

Kotán Attila, a BME kancellárja elmondta: az intézmény tízéves, 2030-ig tartó Science Park programjának részeként megvalósuló balatonfüredi tudásközpontban felsőoktatási képzéseket, szakképzéseket, nyáron középiskolásoknak ágazati táborokat, versenyeket is tarthatnak majd.

Charaf Hassan a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja hangsúlyozta: a tudáscentrum a vállalati igényeknek megfelelő kutatásokra, egyszerű, tűszerű képzésekre, illetve kutatási infrastruktúra biztosítására is alkalmas lesz.

Az 1,9 milliárd forintból megvalósuló Balatonfüredi Tudáscentrum kialakítása 2018-ban kezdődött és 2021 májusáig tart. A közel kétezer négyzetméteres komplexum több száz hallgatói férőhellyel és 30 fős kutatói-adminisztrációs kapacitással rendelkezik majd. Kialakítanak kilenc oktató- és négy kutatóhelyiséget, két előadótermet és négy tárgyalót, a központban 275 hallgatói munkaállomás működik majd.