Eszetlen okosítás

Okosotthon – a kifejezés a lakásépítések legújabb kori ciklusában hívószó lett.

2020. 07. 22. 11:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Okosotthon – a kifejezés a lakásépítések legújabb kori ciklusában hívószó lett. Szinte nincs is már olyan beruházó, amelynek hirdetésében ne szerepelne, hogy okosmegoldásokkal, okosredőnnyel, okosporszívóval, okos akármikkel felszerelt a kínált lakás – vagy legalább választható opcióként ne szerepelne ott egy sor okoseszköz.

Az okosmegoldások egyfajta kényelmi jelleggel bírnak, azt az illúziót keltve, hogy a lakás tulajdonosának semmi más dolga nincs, mint lehuppanni a fotelbe és bambulni az okostévét. Merthogy helyette mindent megoldanak az okoseszközök, ha kell, árnyékolnak, ha kell, melegítenek, és persze kitakarítanak, megfőznek, kivasalnak, talán csak levegőt nem vesznek helyettünk. Csodálattal vegyes hitetlenkedéssel figyeljük mindezt, csakhogy a hátulütőket senki nem veri nagydobra. Például azt, hogy mint minden, ez sem ingyen, a két szép szemünkért van. Ha valaki építkezik, ott egyből látja, mennyi az annyi. E sorok írójának esze ágában sem volt „felokosított” házat építtetni, de azután különösen nem, hogy kiokosították, miről is van szó. A villanyszerelő ugyanis az első egyeztetéseknél szépen sorjában elmondta, mivel jár mindez. Lényegében azzal, hogy keresztül-kasul be kell huzalozni szinte az egész házat – ez ugye munkadíjban sem kevés, és anyagköltsége is van rendesen. Aztán tulajdonképpen célszerű egy külön helyiséget kialakítani egyfajta szoftverszobának, hiszen valahol össze is kell hangolni az egészet. Ez már jóval komolyabb tétel, mert nemcsak az oda kerülő vezérlőegységről van szó, hanem arról, hogy plusz négyzetméterekkel növeljük meg a ház alapterületét. És ez még csak a feltételek kialakítása, innentől számítódnak maguk az eszközök, a dolgok internetéhez kapcsolt mindenféle kütyü, a tévétől és a telefontól kezdve a redőnyön át a kávéfőzőig.

Ez azonban csak a saját építkezésen van így, lakásvásárlásnál gyakorlatilag nem tűnik fel az okosmegoldásokkal felszerelt otthon árkülönbözete. Nem, hiszen egyik fejlesztő lakásának az árába és a másikénak az árába is be van építve az okosdolgok jelentette pluszköltség. A budapesti új lakások elszállt árait nézve feltehetően jelentős százalékot tesz ki az ingatlan „okossága”, ezzel szemben, ha egy egyszerű, a mai kívánalmaknak, életmódnak és a különböző energetikai és egyéb előírásoknak megfelelő, remekül élhető, de „buta” lakás épülne, az feltehetően jelentősen olcsóbb lehetne. Csakhogy ilyen alig készül. Hogy miért nem? Mert – hangzik az általános válasz – a vásárlók az okosmegoldásokat keresik. Vagyis lényegében egy jól felépített trükkel állunk szemben: reklámokkal, ügyesen elhelyezett, izgalmas cikkekkel mesterségesen felkeltjük az igényeket, majd azokat kiszolgálva, a termékünket sokkal drágábban adhatjuk el.

De lépjünk túl az áron, hiszen van itt más is. „Az internetre kapcsolt ostoba okoseszközök lesznek a jövő informatikai azbesztje”. Ezt Mikko Hyppönnen, az F-Secure kiberbiztonsági cég vezető munkatársa fogalmazta meg tavaly. Arra utalt, hogy korábban az építőiparban előszeretettel használt azbesztet is csodaanyagnak tartották, amely szinte mindenhol, szinte mindenre jó. Ámulattal figyelték és használták, mint az okosmegoldásokat manapság. Csakhogy aztán kiderült: rákot okoz. Onnantól persze a legnagyobb körültekintéssel igyekeznek eltávolítani az épületekből ezt a káros anyagot, mifelénk is rendszeres sajtóhírt szolgáltat egy-egy azbesztmentesítés. Mikko Hyppönnen ehhez hasonlítja az okoseszközöket – szerinte úgy szabadulunk majd tőlük néhány év múlva, mint ma az azbeszttől. A szakember azt mondja, a gyártók a biztonságra a legkevesebb figyelmet sem fordítják, az adatok nincsenek titkosítva, bármilyen információ lehallgatható, lekövethető. Mondjuk az, mikor nincs otthon a tulajdonos. De sajnos az sem egyszeri eset volt, amelyet néhány éve lehetett olvasni egy kisfiúról, aki arra panaszkodott a szüleinek, hogy valaki beszél hozzá éjszaka. Szülei nem tudták ezt mire vélni, szegény fiúcs­kát már pszichológushoz vitték. Végül kiderült, hogy egy idegen behatolt a ház informatikai rendszerébe és az okos babafigyelőn keresztül beszélt a gyerekhez.

Igazán nem szeretnék demagóg lenni, de ha e ponton felemlítjük a Kaleta-ügyet, még elborzasztóbb az összkép, milyen veszélyeknek tehetjük ki magunkat. Ájult csodálat helyett tehát érdemes lenne mindezt átgondolni, mielőtt eszetlenül okosítunk.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.