Kecskemét lehet a fapadosok repülőtere

Néhány éven belül kitelepíthetik a ferihegyi reptérről a diszkont-légitársaságokat, valamint a légi teheráruforgalmat — közölte Tarlós István. A főpolgármester kezdeményezése meglepetést kelthet a közvéleményben, azonban szakmai körökben régóta téma a légikikötő távolabb költöztetése a sűrűn lakott fővárosi és agglomerációs lakónegyedek közeléből.

Több vidéki város is szóba jöhet a diszkontok számára: a Wizz Air Debrecenben már most is jelen van Fotó: Bach Máté

Hathatósan kíván fellépni a főváros vezetése a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér környezetét terhelő zaj ellen. Tarlós István főpolgármester a tegnapi Budapestinfón arról tájékoztatott, hogy repülési tilalmat kívánnak bevezettetni a Liszt Ferenc repülőtéren éjfél és reggeli öt óra között, az úgynevezett mélyalvás időszakában. Mint mondta, a Fővárosi Közfejlesztések tanácsának csütörtöki ülésén – ahol Palkovics László innovációs és technológiai miniszter megbízásából jelen volt az illetékes államtitkár – foglalkoztak a kérdéssel, és a tárca is támogatta az elképzelést.

Tarlós István arról is beszámolt: kérik a zajterhelés értékelésének módosítását, hiszen jelenleg a Budapest Airport végzi a zajmérést, tehát gyakorlatilag önmagát ellenőrzi. – Hatékonyabb és szankcionálhatóbb lenne, ha a Nemzeti Közlekedési Hatóság látná el ezt a feladatot – mutatott rá a főpolgármester, aki hosszú távú megoldásként azt javasolta, hogy a teherforgalmat lebonyolító, valamint a fapados légitársaságok gépeit egy új, kisebb, Budapesttől esetleg távolabb lévő repülőtérre irányítsák, a Liszt Ferenc repülőtér pedig csak a klasszikus, nemzetközi személyforgalmat bonyolítsa le. Hozzátette: folytatják az egyeztetéseket, s a kiemelt kérdésekben a kerületek és a tárca támogatására is számítanak.

A kezdeményezés váratlanul érhetett sokakat, többek közt a Budapest Airportot, amely éppen most kezdett bele a növekvő teherforgalom kiszolgálása érdekében egy nagy méretű logisztikai központ, úgynevezett Cargo City fejlesztésébe. Ugyanakkor szakmai körökben régóta köztudott, hogy megoldást kell találni a repülőtér és környezetének békés egymás mellett élésére. A légikikötő utas- és teheráru-forgalma évről évre 10 százalék felett bővül, ugyanakkor a környező fővárosi és agglomerációs települések lakóinak száma is folyamatosan gyarapodik. A két folyamat nyilvánvalóan egymás ellen dolgozik.

De vannak-e olyan vidéki repülőterek, amelyek átvehetnék a fapados gépek fogadását? Nyugatról keletre haladva Győr-Pér, Kecskemét és Debrecen jöhet szóba. Pér az utóbbi tíz évben fejlődött keskenytörzsű utasszállító gépek fogadására alkalmas helyszínné. Az M1-es mellett helyezkedik el, a fővárostól mért távolsága 96 kilométer. Jelenleg főként az Audi-gyár igényeit szolgálja ki, naponta többször indít és fogad Ingolstadt és Győr között közlekedő személyszállító gépeket. Igen jelentős fejlesztés után lehetne csak alkalmas évente 7-8 millió utas ellátására – nagyjából ennyit szállítanak jelenleg Ferihegyen a diszkonttársaságok.

Több vidéki város is szóba jöhet a diszkontok számára: a Wizz Air Debrecenben már most is jelen van
Fotó: Bach Máté

Kecskeméten éppen most zajlik a repülőtér katonai célúból polgári és katonai felhasználásúvá átalakítása. A tervek szerint teljes mértékben megosztanák, szétválasztanák a kétféle üzemeltetést. A repülőtér elhelyezkedése kedvező, közel fekszik az M5-ös autópályához, távolsága a fővárostól 82 kilométer. Debrecen jelenleg is működő repülőterén ma is bázist tart fenn a Wizz Air, a légikikötő forgalmát idén év végére 700 ezer fő fölé várják. A város Budapestről az M3–M35-ös autópályákon érhető el, távolsága 196 kilométer. Összehasonlításul: Budapest és a bécsi repülőtér, Schwechat 232 kilométerre van egymástól.

Az európai nagyvárosok gyakorlatát figyelembe véve nem lenne szokatlan egy vidéki fapados reptér használata. A Brüsszelbe tartó diszkontok Charleroi városában szállnak le, amely 59 kilométerre van a belga fővárostól. London mellett a Stansted Airport fogadja mind a Ryanair, mind a Wizz Air gépeit, a város távolsága a központtól 50 kilométer. Párizs a Beauvois nevű kistelepülés repterén keresztül érhető el a diszkontjáratoknak, a shuttle buszok 85 kilométert tesznek meg a Concorde térig. A Velencébe tartó utazóknak is transzferről kell gondoskodniuk, Treviso repterétől ugyanis még 45 kilométerre van Mestre, vagyis Venezia bejárata, tengerparti ikervárosa.

Az MSZP szerint Budapestnek egy új, a várostól 30-40 kilométerre elhelyezkedő repülőtérre van szüksége a ferihegyi zaj- és légszennyezettség csökkentése érdekében. Horváth Csaba, a szocialisták budapesti képviselője arról beszélt, hogy pártja támogatja egy új repülőtér építésének ötletét. Hangsúlyozta, a beruházást – a Budapesti Airport koncessziós jogai miatt – vagy állami támogatás nélkül, vagy a ferihegyi üzemeltető bevonásával lehetne megvalósítani. A politikus itt arra célozhatott, hogy a magyar kormányzat és a Budapest Airport tulajdonosa között született szerződés kizárja, hogy a magyar tulajdonos új, konkurens repülőteret létesítsen.

Mint emlékezetes, 2005 júniusában írta ki a magyar állam privatizációs szervezete a koncessziós tendert. A Budapest Airport Zrt. üzemeltetési jogainak 75 százaléka mínusz egy szavazat magánbefektetők kezébe került. A repülőtér irányítását a fontos brit repülőterek üzemeltetője és tulajdonosa, a BAA vette át. Mindössze másfél évvel később, 2007 júniusában tulajdonosváltás történt, miután a brit BAA eladta tulajdonrészét a német Hochtief AirPort vállalatnak és három pénzügyi befektetőnek. 2011 júniusában a kisebbségi tulajdonos magyar állam a tulajdonrészét eladta a többségi tulajdonos befektetőcsoportnak, így a repülőtér üzemeltetési joga teljes mértékben magánkézbe került. 2013 szeptemberé­ben a Hochtief-csoport értékesítette repülőtéri érdekeltségeit, amit a kanadai Public Sector Pension Investment Board (PSP Investments) vásárolt meg.

Régi bűnnek hosszú az árnyéka

Nem tűrjük el, hogy a repülőtér fejlesztését célzó erőfeszítéseket rövid távú üzleti érdekek gátolják, és az elért eredményeket semmissé tegyék – válaszolta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy jobbikos képviselő írásbeli kérdésére. A politikus szerint a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kereskedelmi, turisztikai és biztonsági szempontból is hazánk kapuja, így önmagában is megbocsáthatatlan bűn, hogy a Gyurcsány-kormány privatizálta a repülőtér üzemeltetését. – „Régi bűnnek hosszú az árnyéka.” A repülőtér üzleti vállalkozásként sikeres, azonban növekvő számú utasainak kényelmetlen és zsúfolt. Határozott elvárásunk, hogy rövid távon – késedelem nélkül – emelni kell az utaskiszolgálás színvonalát, tiszta és higiénikus környezetet teremtve minden, az utasok által igénybe vett területen, illetve civilizált beszállítócsarnokokat és érkezőkapukat kell biztosítani – írta válaszában Gulyás Gergely.