Lángra kaphat a lakás, ha túl sok fénnyel díszítjük

Az adventi időszak kezdetén a biztosítótársaságok régóta figyelmeztetik a karácsonyra hangolódó lakosságot, hogy nemcsak a boltokban, a tűzoltóknál is csúcsidőszak következik. Minden évben decemberben történik a legtöbb olyan tűzeset, amikor gondatlanságból gyulladnak ki az ünnepváró otthonok.

Orosháza, 2010. augusztus 13. Tűzoltó dolgozik Orosháza határában egy lovas tanyán, ahol villámcsapás után hetven szénabála gyulladt ki. A tűzoltóknak sikerült további 200 bála szénát megmenteni a pusztulástól. MTI Fotó: Rosta Tibor

Szezononként újra és újra fel kell idézni a téli ünnepi készülődés során fenyegető veszélyes helyzeteket, ráadásul idén a járványintézkedések miatt többet tartózkodunk otthon, és sokan vannak, akik már novemberben feldíszítik a lakást, a karácsonyfát.

Fotó: Kurucz Árpád

A múlt hét végén már jellegzetes tűzeset történt, ezért tett közzé felhívást a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Felidézik: a katasztrófavédelem számításai szerint ősszel és télen átlagosan negyvenöt percenként gyullad ki egy lakás, és naponta két-három otthon válik lakhatatlanná a tűz miatt, ami kétnaponta halálesetet is előidéz. A kockázatok az ünnepek után is maradnak, tavaly januárban például több mint hétszázötven lakástűzhöz hívták a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként szólt a riasztás.

Ezeknek a tüzeknek azonban csak elenyésző részét okozzák a gondatlanul elhelyezett karácsonyfák vagy a gyúlékony adventi koszorúk – mutat rá a szövetség. A legtöbb lakástűz ugyanis a konyhában vagy a lépcsőházban keletkezik, de gyakoriak a balesetek az erkélyen is, főként a dohányzás miatt.

– Általában emberi mulasztás, gondatlanság áll a háttérben. A konyhai tevékenységből, a fűtőtestek, elektromos berendezések meghibásodásából ered a legtöbb tüzeset, de rendszeres ok az ágyban dohányzás is. Jellemző az is, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben kigyullad a forró olaj, amit vízzel próbálnak oltani, amitől nem elalszik, hanem még jobban fellángol – emelték ki a szakértők, akik szerint biztonságosabb, ha rögtön fedőt rakunk a sistergő, pattogó olaj miatt égésveszélyes edényre.

Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

A kockázatok tárháza elég széles: tüzet okozhat a fűtőtesthez túl közel tolt bútor, fenyőfa, dekoráció is, műszaki berendezés meghibásodása, illetve időzített bombaként a hanyagul karbantartott elektromos hálózat is. Egy-egy fali csatlakozóra 2000–2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést nem javasolt kapcsolni a hosszabbítók és elosztók segítségével – szól az újabb intelem, ami mellé további veszélyes elemként felsorakozhatnak a bizonytalan eredetű izzósorok, fényfüzérek és természetesen az őrizetlenül hagyott égő gyertyák, koszorúk is.

A szövetség arra is kitér, hogy a legtöbb bajt a tűzből felszabaduló füst okozza. Ezért a megbízható füstérzékelő ma már alapvető, aminek előnye, hogy a tűz kezdeti, leküzdhető stádiumában már 85 decibelen visít.