Ez is bizonyíték arra, hogy túl magas a kötvények után fizetett, 2 százalékos garantált kamat. Hiába tudna Magyarország színtiszta piaci körülmények között 0,5 százalékos kamatra kötvényt kibocsátani, a kormány inkább
négyszer több adófizetői forintot juttat az általa kiválasztott offshore cégeknek.
Miközben a magyar állam 35 milliárd forintnyi közpénzről mondott le, a vállalatok több mint 110 milliárd forintos bevételre tettek szert. Négyezer külföldi jutott a programon keresztül letelepedési engedélyhez, családtagokkal számolva 16 ezer bevándorló előtt nyitotta meg a kormány Magyarország kapuit.
A letelepedési programot átjárja a politikai korrupció gyanúja. Az engedélyek kiadásáért a parlament gazdasági bizottsága felel, ahol többségben vannak a fideszes képviselők. A testület nem ellenőrzi a cégeket, ha akarná, sem tudná, erre ugyanis nincsenek eszközei. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tagadta, hogy fél áron is meg lehet venni a kötvényt. De nem is foglalkozik ezzel, azt közölte, hogy a „vásárló ezt miből finanszírozza, hitelből vagy megtakarításból, az az ő dolga”. A letelepedésikötvény-programot ugyanakkor pénzes külföldieknek találta ki a kormány, vagyis ha szegényebb bevándorló is megveheti, akkor a törvény eredeti célkitűzése nem teljesül.
Egyébként szigorú szabályok vannak érvényben, a pénzmosás és terrorizmus elleni jogszabály például azt is előírja: a hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy nem kerül „piszkos” pénz a rendszerbe. Csakhogy a magyar hatóságok ezt nem tudják garantálni a letelepedésikötvény-programban, hiszen a külföldiek offshore cégekkel szerződnek, és nem közvetlenül ők veszik meg a letelepedési kötvényt, hanem a közvetítő vállalkozás jegyzi le azt. A gazdasági bizottság egyébként sem ellenőrizte az elmúlt három évben a közvetítőcégeket.
