Maradhat a stabil kamatkörnyezet

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdai kamatvágása után még kisebb nyomás nehezedik a magyar jegybankra, hogy elinduljon a szigorítás irányába. Így várhatóan a korábban számítottnál tovább marad fent a stabilan alacsony kamatkörnyezet, ami segíthet abban, hogy megmaradjon a jelenlegi erős gazdasági növekedés anélkül, hogy az infláció tartósan a jegybanki cél fölé kerülne.

Fellegi Tamás Péter
2019. 09. 20. 11:33
A trader works as a screen shows Federal Reserve Chairman Jerome Powell's news conference after the U.S. Federal Reserve interest rates announcement on the floor of the  NYSE in New York
Amerikában másodszor vágnak az irányadó rátán Fotó: Brendan McDermid Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 1,75-2 százalékra csökkentette szerdán az alapkamatot, miután a múlt héten az Európai Központi Bank is hasonló lépést tett. A Fed így másodszor vágott kamatot az idén, annak ellenére, hogy tavaly decemberben még kamatot emelt, és az idei évre további emeléseket tervezett. A helyzet azonban most megváltozott: a Fed elnöke, Jerome Powell (képünkön) szerint a gazdasági növekedés ugyan eddig alig esett vissza az Egyesült Államokban (a második negyedévben éves szinten két százalék körül alakult), de a világban összességében lassul a növekedés, és ami még fontosabb, a kereskedelmi feszültségek éleződtek az utóbbi időben, különösen az amerikai–kínai relációban.

A vállalkozások azt szeretnék, ha visszatérnének a nyugodt körülmények a nemzetközi kereskedelemben – tette hozzá Powell –, és bár ezt a jegybank nem tudja biztosítani, de a kamatcsökkentés révén igen hatásos eszköze van, amivel az esetleges kedvezőtlen gazdasági hatásokat ellensúlyozhatja. A kamatcsökkentés azáltal fejti ki hatását, hogy mind a vállalatok, mind a fogyasztók költségei csökkennek a hiteleik­re fizetett alacsonyabb kamatokkal.

A jegybank kamatszintje így most az 1,75-2 százalék közötti sávba került, ami magasabb, mint a legtöbb európai országé. A Fed, eltérően az Európai Központi Banktól, 2015-ben a gazdaság fellendülését látva, megkezdte a kamatemelési ciklust, így a 0 és 0,25 közötti sávból tavaly decemberre a 2-2,25 százalék közti sávig emelte az alapkamatot.

Sokan további kamatcsökkentést várnak, de az elnök jelezte, hogy erre csak akkor kerül sor az idén, ha a gazdaságban szignifikáns gyengülés következik be. Ezzel arra is célzott, hogy a jegybank nem folytat leértékelési versenyt, nem azért csökkent kamatot, mert az Európai Központi Bank is ezt teszi. A Fednek nincs árfolyamcélja, döntéseit a gazdaság állapota és az infláció határozza meg.

Amerikában másodszor vágnak az irányadó rátán
Fotó: Reuters

Az Egyesült Államok elnöke már huzamosabb ideje sürgeti a kamatcsökkentést, noha a jegybank függetlenségét igen komolyan szokták venni az országban. Szerdán este azonban, a kamatdöntést követően Donald Trump amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy a jegybank akár nagyobb mértékben is csökkenthetett volna, sőt teljesen szokatlan módon egyenesen a negatív tartományba süllyeszthette volna a kamatszintet.

Az elnök az európai példára utalt, miután az EKB az egynapos betéti ráta kamatát a múlt héten –0,4-ről –0,5 százalákra csökkentette, de hozzá kell tenni, hogy az alapkamat az EKB esetében nulla, és már évek óta változatlan a szint. Egyszeri, nagy, a szokványost meghaladó csökkentésre Amerikában csak a 2008-as válságban volt példa, amikor a világ pénzügyi rendszere lebénult, ezért rendkívüli intézkedésekre volt szükség. Normális körülmények között a Fed nem tér el attól, hogy csak 25 bázisponttal, vagyis negyedszázaléknyi mértékben változtat a kamaton.

Az alacsonyabb kamat mindenesetre kedvező a tőzsdéknek, így mind Euró­pában, mind Amerikában emelkedtek a főbb indexek, a legfőbb amerikai tőzsdeindexek egyenesen mindenkori csúcsuk közelébe értek. A monetáris enyhítés, a pénztöbblet hatása tehát erősebb, mint a kereskedelmi háborútól vagy akár a közel-keleti helyzettől való félelem. Nem kizárt, hogy a piacok további kamatvágásokat kezdenek árazni, esetleg jobban hisznek Trumpnak, mint a jegybankelnöknek, és akár a negatív kamatok lehetőségére is felkészülnek.

A kamatvágás Magyarországra gyakorolt hatásait illetően elmondható, hogy ezzel a lépéssel még kevésbé nehezedik nyomás a Magyar Nemzeti Bankra (MNB), hogy szigorító lépést tegyen a közeljövőben, hisz a magyar bankközi kamatszint, ami a közelmúltban még alacsonynak számított, az európai és amerikai kamatcsökkentéseket követően egyre kevésbé lóg ki a sorból. Így feltehetően hosszú ideig nem nyúl majd az MNB a kamatokhoz, a korábban számítottnál hosszabb ­ideig várható stabilan alacsony kamatkörnyezet, ami segíthet abban, hogy fennmaradjon a jelenlegi erős gazdasági növekedés anélkül, hogy az infláció tartósan a jegybanki cél, három százalék fölé kerülne.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.