Két óra hosszúra tervezett online szimpóziumon járják körül világhírű kutatók a mesterséges intelligencia témakörét hétfőn, november 30-án a FutureTalks Powered by MVM eseményen 18 órától. A virtuális asztaltársaság beszélgetésének moderátora Tilesch György, a tudományág szakértője lesz – aki többek között a Fehér Háznak, a Microsoftnak és a NASA-nak is dolgozott –, ő a témák kialakításában is támogatta a szervezőket. Az eseményen szó esik majd az alapokról és a távolabbi jövőképről is.
A virtuális kerekasztal tagjai
Neil deGrasse Tyson, amerikai asztrofizikus, a közösségi médiában és a National Geographic csatornán a tudományt milliók számára érthetően bemutató, több televíziós sorozatban feltűnő világsztár.
Stuart J. Russel, a kaliforniai Berkeley Egyetem, illetve a San Francisco-i Egyetem professzora, idegsebész, a mesterséges intelligencia 118 ország több mint 1300 egyetemén használt alaptankönyv társszerzője.
Tilesch György, a Mesterség és intelligencia (BetweenBrains) című könyv társszerzője, a világ egyik legkeresettebb mesterséges intelligencia szakértője.
Buzsáki György, a New York Egyetem orvosi karának professzora, agykutató, a Magyar és az Amerikai Tudományos akadémia tagja, az agykutatás Nobel-díjának megfelelő Agy Díjjal is elismert szaktekintély.
Kishonti László közgazdász, az önvezető járművek technológiáját a mesterséges intelligenciára is támaszkodva fejlesztő, AImotive vezérigazgatója.
– Ahány tudományág, annyi megközelítés létezik, de a laikusok is mást és mást fognak látni az MI-ben. Sok lehetőség, sokféle félelem merülhet fel az új technológia kapcsán kortól, társadalmi pozíciótól függően. Feltérképezzük azt is, hogy mely iparágak milyen fejlődés elébe néznek az MI segítségével, és hogy az egyes geopolitikai erők hogyan használják ki ezt a tudományágat – vázolta fel Tilesch György, aki panoramisztikus könyvet is írt a témában Mesterség és intelligencia címen. Hozzátette, hogy
az egyre gyakrabban felmerülő etikai kérdésekről és az árnyoldalakról is szükséges beszélni, de az sem látható egyelőre tisztán, hogy az MI-nek mit kell tudnia és az emberiségnek pontosan hogyan kell alkalmaznia, hogy az híven szolgálja a civilizációt.
A szakértő korunk legfontosabb kérdései között tartja számon azt, mennyi potenciál van a szolgáltató államok létrehozása területén, vagy hogyan lehet olyan demokratikus államokat alkotni, amelyek nagyon közel hozzák az állampolgárokat a döntéshozókkal. Egyáltalán: van-e vízió az MI mögött, meg tudjuk-e határozni a pontos rendeltetését, jóra vagy rosszra használjuk-e. A cégek és az államok is versenyeznek egymással, a jogalkotás nehezen követi le a technológiai változásokat. Hangsúlyozta: ezzel együtt
az idén már nem arról szóltak a tanulmányok, hogy majd egyszer mire lesz jó az MI, hanem arról, hogy eddig mihez kezdtek vele a kormányok, vállalatok.
– Már most mérhető, hogy az MI által nyújtott döntési javaslatokat (például a közigazgatásban) az ügyintézők nem szeretik felülbírálni. Ez aggasztó, hiszen ezek a rendszerek még nem mindentudóak, de egyre inkább mindenhatóak. Amikor hibáznak, a robusztusságuk miatt képesek akár több millió ember életét rossz irányba befolyásolni, ezért is fontos továbbra is, hogy az ember ne pihenjen, amíg a gép forog – figyelmeztetett Tilesch György.
Lesz-e öntudatuk?
Az emberek fantáziáját továbbra is az foglalkoztatja talán a leginkább az MI kapcsán, hogy öntudatra ébredhetnek-e valaha a gépek – és a gépek alatt most algoritmusokat kell érteni. Az MI elképesztő sebességű fejlődése miatt felmerülhet, hogy ma is igaz-e az akár csak egy évvel ezelőtti tudományos konszenzus, amely szerint nincs esély ilyesmire.