Tízéves csúcsot ért el tavaly az új lakások száma

Érdemes folytatni a lakástámogatásokat, a kormány célja változatlanul az, hogy segítse a családokat az otthonteremtésben, a fiatalokat a lakáshoz jutásban – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a tavalyi, tízéves csúcsot hozó lakásépítési adatokra reagálva. Mivel az engedélyek száma eközben alig csökkent, ­várhatóan az idén is magas szinten marad a lakásépítések száma.

Forrás: KSH Grafika: Magyar Nemzet

Ötödével nőtt egy év alatt az elkészült új lakások száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint. A közölt adatok azt mutatják, hogy 2019-ben 21 127 lakás épült, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 35 123 volt, mintegy négy százalékkal kevesebb. Az új lakások csaknem felét Budapesten és Pest megyében vették használatba. A fővárosban 2018-hoz viszonyítva másfélszer annyi, 5838 lakást adtak át.

Varga Mihály pénzügyminiszter az adatokra reagálva azt hangsúlyozta, hogy tíz éve nem épült ennyi lakás Magyarországon, 2010-ben 20 823-at adtak át. A tárcavezető szerint a kormány célja változatlan: segíteni a családokat az otthonteremtésben, lakáshoz juttatni a fiatalokat, a közölt adatok pedig azt jelzik, hogy jó úton járnak, a támogatásokat érdemes folytatni. Hozzátette: míg Budapesten jelentősen, 51 százalékkal bővült az átadott lakások száma, addig a községekben is figyelemre méltó módon, 21 százalékkal több lakás épült, mint 2018-ban.

Varga Mihály részletesen szólt a családi otthonteremtési kedvezményről (csok) mint a fellendülést támogató egyik fő elemről. A csokra 2019 decemberével bezárólag összesen 123 ezer család kérelmét fogadták be a bankok 366 milliárd forint értékben, ami az éves hazai össztermék 0,8 százalékát meghaladó összeg. Ezenfelül a falusi csok keretében tavaly július 1-je óta további 22 milliárd forint összértékű szerződéskötés történt, csaknem négyezer családdal. A miniszter kitért rá, a 35 ezer engedély alapján feltételezhető, hogy idén is magas szinten marad a lakásépítések száma. Ráadásul 2023 végéig kedvezményes áfa vonatkozik azokra az ingatlanokra, amelyek 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

Elemzők elsősorban a kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs okozta felívelést emelték ki. – Az elmúlt években a bővülés motorját a kedvezményes lakásépítési áfa, az alacsony kamatkörnyezet és a fizetések emelkedésével felfutó lakáshitelezés jelentette – közölte Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint az áfaszabályozás változása mellett a lakásdrágulás és a kivitelezési költségek növekedése miatt 2019 utolsó negyedéve lehetett a csúcs a lakásépítési piacon.

Forrás: KSH
Grafika: Magyar Nemzet

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a 2019 végi hajrá okát egyértelműen a kedvezményes áfához kötötte. Az utolsó negyedévben elkészült mintegy 10 800 lakás évtizedes rekord. Az elemző erre az évre még nem számít csökkenésre, mert az átadásokat az is sürgeti, hogy a december 31-e előtti használatbavétel esetén még nem kell megfelelni a 2021-től érvényes szigorúbb energetikai előírásoknak.

– Fontos, hogy a kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot. Ugyanakkor pozitív a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfa-visszatérítési lehetőség – közölte lapunkkal a Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület.

Kevesebb társasház épül

Visszaesést hozott 2019 utolsó negyedéve az építőipari aktivitásban, és az év egészét nézve is jóval kisebb összegben kezdődtek meg munkák. Az Építésaktivitási jelentés szerint 2018-hoz viszonyítva a csökkenés 21 százalékos, de még 2017-tel összevetve is 11 százalékos. A magasépítési szektorban is kevesebb beruházás indult. Ezen belül az áfakulcsváltozásokhoz ­kapcsolódóan egyértelmű a visszaesés a hazai lakáspiacon, tavaly a társasházi lakásépítések mértéke 39 százalékkal maradt el 2018-cal összehasonlítva.