Tőzsdei manipuláció miatt büntetett az MNB egy magánszemélyt

Tiltott piaci manipuláció miatt rótt ki kilencmillió forintos bírságot egy magánszemélyre a jegybank. De mikor minősíthető valamely tranzakció manipulációnak?

Budapest 2020.10.08. BÉT Budapesti Értéktőzsde illusztrációk foto: Kallus György/Világgazdaság Fotó: KALLUS GYORGY

Kilencmillió forintra büntetett egy magánszemélyt tiltott piaci manipuláció miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank közleménye szerint a magánszemély 13 kereskedési napon ugyanabban az időszakban adott vételi megbízásokat ugyanarra a részvényre a Budapesti Értéktőzsdén. Ez önmagában még nem lenne gond, hiszen ha például ebédszünetben akar vásárolni egy részvényből több napra elosztva, ez természetes. A mostani esetben azonban az adott papír forgalmához képest hatalmas mennyiséget vett meg az illető, több napon keresztül. Önmagában még ezzel sem lenne probléma, hisz előfordul, hogy alig van forgalom egy részvényben, és valaki egy adott mennyiséget akar megvenni, ami akár soknapi forgalomnak felel meg. Ilyenkor vélhetően egy szereplő vásárlásaitól jócskán meg is emelkedik az árfolyam, hisz a szokásosnál jóval nagyobb mennyiséget rendszerint csak jóval magasabb áron adnak el egy nem likvid részvényből.

Az ügy pontos részleteit ugyan nem tudjuk, de vélhetően nem arról volt szó, hogy sok részvényt akart volna megvenni az illető, hanem arról, hogy nagy forgalom látszatát akarta kelteni, ezzel befolyásolva a piacot. Ezt leginkább úgy lehet elérni, ha valaki a saját részvényeit köti át, például úgy, hogy egy együttműködő ismerősnek áttranszferálja azokat, és megbeszélik, hogy nagy vételi ajánlatot tesz a papírra olyan áron, ahol nem feltétlenül adnak el mások, és az ismerős rögtön odaadja az adott mennyiséget.

Fotó: Kallus György/Világgazdaság

Ezzel megvalósulhat az, amit az MNB közleménye is említ az adott esetben: a tevékenység ugyanis alkalmas arra, hogy hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a befektetőknek az adott pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, likviditásáról, illetve árfolyamának alakulásáról. A kérdés már csak az, hogy mikor beszélhetünk erről és mikor szabályos egy akár szokatlanul nagy forgalmat okozó ügylet, vagy ügyletek sorozata?

A kérdést az dönti el, hogy észlelhető-e az ügyleten, hogy manipulációs céllal kötik. Ha valaki a saját számláján köt át nagy mennyiségű értékpapírt vagy ugyanazzal a személlyel, esetleg néhány személlyel köt többször, akár több napon át nagy tételben, akkor vélelmezhető, hogy manipulációs szándékról van szó, hisz nyilvánvaló, hogy ha valaki megvásárolni vagy eladni akar egy értékpapírt, nem így jár el. Ha venni akar, megveszi a tőzsdén megjelenő eladóktól, akár magasabb áron, akár türelmesen várakozva arra, hogy fokozatosan megkapja egy adott árszinten. Ha van olyan ismerőse, aki rendelkezik az adott részvénnyel, és el is akarja adni, és mindezt a tőzsdén szeretnék megtenni, akkor egy tételben megejtik az adásvételt.

A manipuláció jellemzője, hogy az elkövető a szokásostól eltérő ármozgást vagy forgalmat imitál ügyleteivel, miközben valójában nem változik érdemben értékpapír-állománya. Vagyis nem tényleges befektetési ügyletekről van szó, hanem az adott eszközök mozgatásáról úgy, hogy más résztvevők azt feltételezzék, ténylegesen nagy vevők vagy eladók jelentek meg, és ennek megfelelően hozzanak döntést. Ilyen módszerrel el lehet hitetni a befektetőkkel, hogy a nagyfokú vételi érdeklődés egy kezdődő emelkedő trendet jelent, vagy fordítva, az erős eladói nyomás valami negatívumra utal. Ha az történik, amire a manipulátor számít, akkor ettől tényleg megindulhat az árfolyam a többi résztvevő téves feltételezése alapján, és akkor az illető kihasználhatja a saját maga által generált ármozgást immár tényleges ügyletek megkötésére, profitszerzésre.

Nagy forgalmú eszközök esetében ezt nehéz megvalósítani, hisz ott a „millió akarat” érvényesül, vagyis a befektetők sokasága olyan erős piacot hoz létre, amit ilyen módon érdemben nehéz manipulálni. Kisebb forgalmú instrumentumoknál azonban ez könnyen megvalósítható, és nem véletlen, hogy ezt mindenhol tiltják: ha gyakran zajlana ilyesmi, elveszne a bizalom az adott eszközzel, ez esetben részvénnyel szemben.