Tőkés László: kérjük az önálló magyar egyetem helyreállítását

Tőkés László szerint vissza kell állítani Marosvásárhelyen az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetemet. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egy pénteki temesvári sajtótájékoztatón beszélt erről.

A politikus úgy vélte, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem tavalyi egyesítése a kolozsvári magyar nyelvű Bolyai Egyetem és román tannyelvű Babes Egyetem 1959-es egyesítéséhez hasonlítható.

„A magyar betegeknek joguk van a magyarul beszélő orvoshoz” – jelentette ki Tőkés László. Hozzátette: az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 15 ezer támogató aláírást gyűjtött össze a magyar orvosképzés támogatására. Ezt Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszternek akarják átadni.

Tőkés László az EP-választásról is beszélt

Véleménye szerint az erdélyi magyarság akkor érhetné el a legjobb eredményt a májusi európai parlamenti választáson, ha a magyar pártok választási koalíciója állítana listát, és ezen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közös jelöltje kerülne a harmadik helyre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két jelöltje mögé.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felidézte: a Románia EU-csatlakozásakor 2007-ben tartott EP-választásokon, amikor független jelöltként indult, 176 ezer szavazatot szerzett, az RMDSZ pedig 282 ezer szavazattal juttatott be két jelöltet az Európai Parlamentbe. Hozzátette: a 2009-es EP-választásokon, amikor az RMDSZ-szel közösen állított jelöltlistát vezette, 431 ezren szavaztak az összefogás listájára, és a gyér román választási jelenlét miatt a magyar lista a szavazatok 8,92 százalékát szerezte meg, ami három képviselő bejutását eredményezte.

Tőkés László úgy vélte: most is az összefogás lenne a szavazatmaximalizálás legjobb eszköze, az erdélyi magyarok pedig a Kárpát-medencei magyar képviseletet és a migrációellenes erőket erősíthetnék az EP-ben.

Tőkés László szerint Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke lehetne az EMNP és az MPP közös jelöltje az erdélyi magyar listán. Kijelentette: „ha Szilágyi Zsolt nem lenne, ki kellene találni”.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke hozzátette: Szilágyi Zsolt 14 évig volt képviselő a román parlamentben, ahol a külügyi bizottságban tevékenykedett, és 12 éve vezeti Tőkés László brüsszeli irodáját. Úgy vélte: a munkája során szerzett tapasztalattal „olyan értéke az erdélyi magyarságnak”, akihez hasonló nincs a román pártokban. Toró T. Tibor az MTI kérdésére elmondta: a javaslatról még nem egyeztettek az MPP-vel.

A sajtótájékoztatón Tőkés László kijelentette: vissza kell állítani Marosvásárhelyen az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetemet. Úgy vélte, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem tavalyi egyesítése a kolozsvári magyar nyelvű Bolyai Egyetem és román tannyelvű Babes Egyetem 1959-es egyesítéséhez hasonlítható.

„A magyar betegeknek joguk van a magyarul beszélő orvoshoz” – jelentette ki Tőkés László, aki szerint az önálló magyar orvosi egyetem biztosíthatná a magyarul beszélő orvosokat. Az EP-képviselő azt is hozzátette: kompromisszumos megoldásként tekint arra a lehetőségre, hogy önálló magyar kar alakuljon az egyetemegyesítéssel létrejött Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE).

Tőkés László szerint az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 15 ezer aláírást gyűjtött össze a magyar orvosképzés támogatására. Ezt Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszternek kívánják átadni. A politikus bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy csak megkésve, választási megfontolásból foglalkozik az egyetem ügyével.

Toró T. Tibor úgy vélte: a MOGYE-ügy az erdélyi magyar politikai képviselet tehetetlenségének a szimbóluma. Hozzátette: azt követően azonban, hogy az egyetemen angol kar jön létre, meg kell teremteni a magyar kart is.

Tőkés László megjegyezte: az erdélyi magyarság minden mai gondja abból fakad, hogy a közösség nem kapta meg azt az autonómiát, amelyet az erdélyi románság 1918-ban, a román királysággal való egyesülés kinyilvánításakor megígért neki. Újságírói kérdésre kijelentette: nem készül újabb európai parlamenti mandátumra, hanem az erdélyi közéletben kíván aktív szerepet játszani a továbbiakban.