Halasztást kért Theresa May

Március 29-e helyett június 30-án szeretne kilépni az Egyesült Királyság az Európai Unióból — a halasztás jóváhagyását tegnap kérte Theresa May brit miniszterelnök az EU bent maradó huszonhét tagállamától, amelyek vezetőivel a ma kezdődő brüsszeli csúcsértekezleten tárgyal majd a kérdésről. Az elkövetkezendő napok lehetséges fejleményeiről Gálik Zoltán szakértőt kérdeztük.

2019. 03. 21. 11:21
MAY, Theresa
Továbbra is tüntetnek Londonban. A parlament már kétszer vetette el a megállapodást Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ennek érdekében két irányba próbál mozogni a miniszterelnök. Egyrészt a Demokratikus Unionista Pártot azzal próbálja megnyerni magának, hogy pénzügyi támogatást ígér Észak-Írországnak. Másrészt, a Konzervatív Párt erősen euroszkeptikus csoportja abban az esetben állna át May oldalára, ha jogi garanciákat kapnának arra, hogy Észak-Írország az EU akarata ellenére is kiválhatna az unió egységes belső piacának szabályrendszeréből – magyarázta a szakértő.

Továbbra is tüntetnek Londonban. A parlament már kétszer vetette el a megállapodást
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Megint más kérdés, hogy az EU tagállamai egyáltalán jóváhagyják-e Theresa May kérését a kilépés halasztására. Míg Varsóban, Prágában és Stockholmban is az a nyilatkozat hangzott el, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépése a lehető legrosszabb forgatókönyv volna, s Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is lehetségesnek nevezte a halasztást, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter figyelmeztetett: ellenezni fogják a halasztást, amennyiben Theresa May nem tudja garantálni a már elért megállapodás londoni ratifikációját.

– Ha most megállapodnak abban, hogy kitolják a kilépést három hónappal, ennek csak akkor van értelme, ha előtte elfogadja a parlament az alkut. Ellenkező esetben hosszabb halasztást kell kérni. Ez a hosszabb időszak új játékteret engedne a briteknek és az EU-nak, hogy az alapjaitól újragondolja a tárgyalásokat, és végre az érdemi részről tudjanak beszélni, azaz hogy milyenek legyenek a kapcsolatok, legyen-e szabadkereskedelmi övezet, vámunió, esetleg létrejöjjön egy különleges feltételrendszer. A nemzetközi szerződéskötések példája azonban azt mutatja, hogy erre másfél év nem lesz elég, pedig az átmeneti időszak 2020 végéig szól – közölte Gálik Zoltán.

Valószínűtlen a népszavazás

Jelenleg kicsi az esélye egy újabb népszavazásnak Nagy-Britanniában. Az ellenzéki Munkáspárt, amely támogatna egy újabb referendumot, 60-70 olyan választási körzetet képvisel a parlamentben, amelyekben a többség a kilépést támogatta, tehát a Munkáspárt nehezen terjeszthetne elő egy ilyen javaslatot. Az egyetlen lehetőség a népszavazás kiírására az, hogy ha egységes álláspont alakulna ki a pártok között, mégiscsak elfogadnák Theresa May és az EU megállapodását, és cserébe referendumon kérnék a választópolgároktól a megállapodás megerősítését – mondta Gálik Zoltán.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.