A brazil törvényhozás érvénytelenítette Bolsonaro elnök intézkedését

A brazil kongresszus képviselőháza érvénytelenítette Jair Bolsonaro brazil elnök intézkedését, amellyel meggyengítette az őslakosok igényeivel foglalkozó FUNAI ügynökséget – közölték hírügynökségek csütörtökön.

A képviselőház szerda este megszavazta, hogy az őslakosok földigénylési ügyei kerüljenek vissza a FUNAI-hoz, amelynek a felügyeletét a jövőben ismét az igazságügyi tárca fogja ellátni.

Mindezt azonban még a szenátusnak is jóvá kell hagynia.

Bolsonaro januári beiktatását követő egyik első intézkedésként rendeletben az igazságügyi minisztérium helyett a mezőgazdasági tárca hatáskörébe utalta a bennszülöttek és a hajdani rabszolgák leszármazottai számára fenntartott területek kijelölését, ezzel gyakorlatilag az agrárgazdaság kezére játszva a földeket. Az igazságügyi minisztérium korábban a FUNAI ügynökségen keresztül foglalkozott az őslakosság és rabszolgák leszármazottainak területi igényeivel, lakhatásával, egészségügyi kiadásaival és kultúrájuk megőrzésével.

A FUNAI sorsa pedig bizonytalanná vált, miután Bolsonaro döntése nyomán az ügynökség az új család-, nő- és emberi jogi minisztérium ellenőrzése alá került.

A jobboldali elnök intézkedése antropológusok és környezetvédők heves bírálatát váltotta ki. Szerintük az elnök Brazília 800 ezer fős őslakosságának beolvasztását tervezte a brazil társadalomba, illetve megnyitotta volna a környezetvédelmi területeket a mezőgazdasági és a bányászati hasznosítás előtt még az Amazonas őserdőiben is.

A bennszülött lakosság Brazília kevesebb mint egy százalékát teszi ki, viszont területének csaknem 13 százalékát lakja.

A latin-amerikai ország legnagyobb őslakos szervezete, az APIB történelmi győzelemnek nevezte a kormányzati tervekkel szembeni szerdai voksolást.

Bolsonaro korábban azzal érvelt, hogy a törzsek szegénységben élnek és nem szabadna őket a rezervátumokban tartani, „mint állatokat az állatkertben”, hanem engedni kellene őket, hogy részt vehessenek a kereskedelmi életben, és jogdíjak formájában részesülhessenek a bányászatból.

A törzsi vezetők tiltakoztak ez ellen mondván: ősi földjeik nélkül nyelvük, kultúrájuk és életmódjuk veszne el.

„A mi viszonyunkat a földdel a fenntarthatóság és természet anya tisztelete határozza meg” – foglalt állást az APIB.