Brit pénzügyminiszter: May utódja számára sem lenne könnyű a megállapodás nélküli kilépés

A brit pénzügyminiszter szerint Theresa May távozó miniszterelnök utódja aligha tudná kivezetni az Egyesült Királyságot az Európai Unióból a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás nélkül a parlament akarata ellenében.

Philip Hammond a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában feltűnően erőteljes megfogalmazásokkal intette May majdani utódját a rendezetlen Brexit elkerülésére. Kijelentette: a londoni alsóház többször is nagyon egyértelmű szavazással adta értésre, hogy nem támogatja a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból.

„Parlamenti demokráciában élünk, és egy olyan miniszterelnök, aki nem vesz tudomást a parlamentről, nem számolhat azzal, hogy hosszú ideig a posztján marad” – figyelmeztette az utódjelölteket a brit pénzügyi tárca vezetője. Hozzátette: ha az új miniszterelnök a megállapodás nélküli Brexit politikáját választja, nagyon nehéz lenne megőriznie az alsóház bizalmát.

Hammond ezzel alig burkoltan arra utalt, hogy ebben az esetben az új kormányfő bizalmatlansági indítvánnyal is számolhat.

Theresa May pénteken jelentette be, hogy június 7-én távozik tisztségéből.

Vasárnapig nyolcan jelezték, hogy indulnak az utódválasztási versenyben, és közülük többen is kifejezték hajlandóságukat a megállapodás nélküli Brexitre.

Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter, aki szintén bejelentette, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és így a miniszterelnöki posztért, ugyanebben a vasárnapi BBC-interjúműsorban közölte: megválasztása esetén a jelenleginél „tisztességesebb” Brexit-megállapodásért fog küzdeni, de ha ez elérhetetlennek bizonyul, akkor az Egyesült Királyság a kilépés október 31-i határnapján megállapodás nélkül fog távozni az Európai Unióból.

Egy másik induló, Andrea Leadsom – az alsóház volt vezetője, aki szerdai lemondásáig e minőségében a Konzervatív Párt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag volt -, a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva azt mondta: ha a következő brit kormány sikeres tárgyalásokat akar folytatni az EU-val, akkor arra is készen kell állnia, hogy feláll a tárgyalóasztaltól.

Esther McVey volt munkaügyi miniszter, aki szintén indul a június 10-én kezdődő utódválasztási versengésben, a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi interjúműsorában kijelentette: az Egyesült Királyság október 31-én kilép az EU-ból, és „ha ez megállapodás nélküli kilépést jelent, akkor megállapodás nélküli kilépés lesz”.

McVey hozzátette: ha ő lesz a következő brit miniszterelnök, kormánya nem kérne további Brexit-halasztást. „Ha Európa fordul hozzánk azzal, hogy jobb megállapodást akar kötni velünk, ajtónk nyitva állna előtte” – fogalmazott.

A legesélyesebbnek tartott utódjelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor zászlóvivője – aki az általa túl engedékenynek és enyhének tartott kormányzati Brexit-stratégia miatt mondott le tavaly tisztségéről – Theresa May távozásának bejelentése után szintén azt mondta: ha ő lesz a miniszterelnök, az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes határidején, október 31-én mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár sikerül elfogadtatni addig a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást a brit parlamentben, akár nem.

Rory Stewart, a nemzetközi fejlesztési tárca vezetője az egyetlen olyan utódjelölt eddig, aki határozottan elvetette a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét. Stewart a BBC-nek nyilatkozva – szavait alig burkoltan Johnsonnak címezve – kijelentette: ha nem ő lesz a következő brit miniszterelnök, nem lesz hajlandó tisztséget vállalni olyan kormányban, amelynek vezetője „kifejezetten a megállapodás nélküli Brexitet erőlteti”.

A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben elért megállapodást az alsóház eddig háromszor nagy többséggel elutasította.

Lemondását bejelentő pénteki nyilatkozatában Theresa May döntése egyik fő indokaként azt mondta: a háromszori parlamenti kudarc után egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a rendezett kilépést célzó erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja. Hozzátette ugyanakkor: most is úgy hiszi, hogy helyénvaló volt a kitartó próbálkozás, még akkor is, ha az esélyek nem a sikernek kedveztek.