Fokozódik a nyomás a rohingják ügye miatt

2019. 05. 09. 8:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mianmari kormányzatnak a rohingja kisebbség elleni fellépése több egyszerű rendőrségi retorziónál: gyilkosságokat követtek el, nőket erőszakoltak meg és falvakat gyújtottak fel egy olyan kisebbség elleni hadjáratban, amelyet a buddhista többség régóta idegennek tekint saját országában – írta szerkesztőségi véleménycikkében a The New York ­Times azt követően, hogy a délkelet-ázsiai országban elnöki közkegyelemben részesítettek több mint 6500 elítéltet, köztük a Reuters hírügynökség két helyi tudósítóját.

Az újságírók a hadsereg által a rohingják ellen elkövetett bűnökről tudósítottak, jogvédő szervezetek szerint ez volt a valódi oka annak, hogy el akarták hallgattatni őket. A buddhista többségű lakosság mintegy két százalékát kitevő muszlim rohingjákat régóta megvetik a mianmari társadalomban; az illegális bangladesi bevándorlóknak tekintett kisebbség tagjait a katonai junta 1982-ben megfosztotta az állampolgárságtól is.

A már évekkel ezelőtt megkezdődött menekülésüknek 2017-ben adott újabb löketet, hogy a kormányerők a rohingja lázadói csoportok támadására reagálva ellentámadásba lendültek, majd hónapig tartó üldözésükbe kezdtek. Az ENSZ az etnikai tisztogatás iskolapéldájának minősítette a hadjáratot, amelynek során mintegy 10 ezren vesztették életüket és 700 ezren kényszerültek a szomszédos Bangladesbe menekülni.

Az EU a jogsértések miatt a napokban hosszabbította meg a Mianmar elleni szankcióit. A nyugati országokat legfőképpen az döbbentette meg, hogy a bűncselekményeket a katonai junta uralma alatt évekig bebörtönzött demokráciapárti aktivista, a Nobel-békedíjat is elnyert Aung Szan Szú Kji irányítása alatt követték el. Miután a hadsereg a 2010-es évek elején szabad választások megtartását tette lehetővé, Aung Szan Szú Kji a végrehajtó hatalom tényleges vezetője lett.

A londoni The Guar­dian helyszíni beszámolója szerint a Mianmarban maradt rohingják, akiknek a házait nem rombolták le, ma elkülönített táborokban élnek, de nem dolgozhatnak, a gyerekek nem járhatnak iskolába, s a kormányzat nem tervezi visszaengedni őket otthonaikba. A brit újság úgy tudja, a Reuters újságíróit most azért engedték szabadon, mert a héten Mianmarba látogat egy magas rangú nyugati küldöttség.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.