Az Európai Néppárt (EPP) 170 mandátumot szerezhet a május 23–26. között sorra kerülő európai parlamenti (EP-) választásokon a 751 fős Európai Parlamentben a Politico brüsszeli hírportál tegnapi, legfrissebb becslése szerint. A felmérés továbbra is azzal számol, hogy az EPP-nek része a Fidesz–KDNP – a magyar kormánypártoknak összesen 14 képviselői helyet jósolnak a Magyarország számára biztosított 21-ből, az MSZP 3, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció pedig 2-2 mandátumot szerezhet. Mindez azt jelenti, hogy az EPP 47 helyet veszít a most rendelkezésére álló 217-ből, míg a második legnagyobb pártcsaládnak, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének a jelenlegi 186 helyett 146 mandátummal kell megelégednie.
– Az 1979 óta tartó status quo a középjobb és középbal pártok szövetségén alapult. Ez a fajta nagykoalíciós szövetség mindenképpen markáns szavazatveszteséget szenved el, tehát a liberális és a zöld pártokat is be kell vonni a többség kialakításához – mondta lapunknak Kiss J. László. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint ez a tendencia az egyes nemzetállamokban meglévő erőviszonyok alakulását tükrözi vissza. – Elég csak Németországra gondolni, ahol a szociáldemokraták és a keresztény uniópártok (CDU/CSU) újabb koalíciós együttműködésben vannak. Ez oda vezetett, hogy a CDU/CSU balra tolódott, a két párt közötti különbségek relativizálódtak – hangsúlyozta a szakértő.
A kialakult helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy az Európai Néppárton belüli egység egyre bizonytalanabb. Egyrészt a választások után kiléphet a Fidesz – amelynek tagságát a magyar jogállamiság helyzetére hivatkozva felfüggesztették –, a magyar kormánypárttal együtt pedig távozhat például a Fidesszel szoros szövetségben álló Szlovén Demokrata Párt (2 mandátumot jósol neki a Politico), vagy a jobbratolódást szorgalmazó pártok, mint például Silvio Berlusconi Forza Italiája (7 mandátum) és a francia Köztársaságiak (13), amelynek EP-listavezetője, Francois-Xavier Bellamy a napokban azt mondta, a kötelező migránskvótákról zajló vitában nem Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, hanem Orbán Viktor miniszterelnöknek volt igaza. – Mindemellett azzal is számolni lehet, hogy Emmanuel Macron francia államfő (bal oldali képünkön) a Köztársaság lendületben (La République En Marche) nevű pártja új liberális pártcsaládot alakít ki, és az EPP liberális szárnyából is erőket tud maga mellé állítani – figyelmeztetett Kiss J. László.