Trócsányi László: Európának szüksége van Magyarországra, Magyarországnak pedig Európára

A Kelet és Nyugat közötti mélyebb hasadás kialakulását kívánja megakadályozni Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti választási listavezetője, akit európai bizottsági tagságra is jelöltek. Az igazságügy-miniszter erről a Le Figaro című francia mértékadó jobboldali napilapnak beszélt, amely csütörtökön közölte az interjút. Trócsányi László szerint Európának szüksége van Magyarországra, Magyarországnak pedig Európára.

Azt ígéri, Brüsszelben mindent megtesz majd egy erős Európa erős nemzeteinek együttműködéséért Fotó: Havran Zoltán

A lap kérdésére, miért vállalta el a listavezetői helyet a Fidesz és az Európai Néppárt, valamint az EU és Magyarország közötti válság idején, Trócsányi László elmondta, tanárként, diplomataként és alkotmánybíróként egyaránt európai kérdésekkel foglalkozott, ezért hasznos lehet ezen a poszton. „Helyre kell állítani ma a bizalmat az országom és Európa között.” Rámutatott, hogy nemcsak Magyarországgal kapcsolatban mutatkoznak repedések.

Hozzátette:

„Ésszerű tárgyalásra van szükség, hogy elkerüljük a Kelet és Nyugat közötti mélyebb hasadást”.

Arra a kérdésre, hogy nincs-e az az érzése, hogy nagyobb a szakadás Magyarország és Európa, mint Európa két fele között, tekintettel Manfred Webernek, a német CDU/CSU csúcsjelöltjének a kijelentésére, hogy inkább nem lesz az Európai Bizottság elnöke, mintsem ezt a Fideszre leadott szavazatokkal tegye, a miniszter hangsúlyozta:

„A választások előtt sok mindent mondanak az emberek. Ezzel együtt kell élni, és választások után új lapot kell nyitni és tárgyalni.”

A hatalmi ellensúlyok eróziója miatti, 7. cikkellyel összefüggő eljárás megindításával kapcsolatban a miniszter kitért az alkotmánybíróságokra, amelyek figyelembe vették a Velencei Bizottság megjegyzéseit.

Bírálta azokat az újságírókat, akik csak a civil társadalom számos képviselőjének véleményét idézik, akik szerint Orbán Viktor miniszterelnökhöz közeli emberek kezében koncentrálódik kivételes mértékben a hatalom, kiszárítják a független sajtó reklámforrásait.

A Magyar Tudományos Akadémia dolgozóinak sztrájkja kapcsán hangsúlyozta, hogy a kutatóhálózat elavult, ha az állam pénzt ad bele, érvényesíttetnie kell az érdekeit, természetesen a kutatási szabadság tiszteletben tartása mellett.

A Le Figaro kérdésére, hogy Magyarország azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy túl sok hatáskört tart fenn magának, az igazságügy-miniszter válaszában megjegyezte, hogy a magyarok 80 százaléka nagyon elégedett az uniós tagsággal. Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az Európai Tanácsot, amely a szerződések szerint a politikai irányvonalakat meghatározza, ebben az Európai Bizottság nem helyettesítheti.

A másik fő kérdés a nemzeti parlamentekkel való tárgyalás.

„Ma szakadék van az európai intézmények és az állampolgárok között. A nemzeti parlamenteknek nagyobb hatáskörrel kell rendelkezniük európai kérdésekben. Ott van a szubszidiaritás kérdése is. Európának a fő kérdésekre kell összpontosítania, és nem kell mindent magára vállalnia”

– szögezte le a miniszter.

Az alkotmányos identitás kérdése kapcsán egyebek mellett felvetette a lakosság összetételének igen kényes kérdését. „Tiszteletben kell tartanunk a genfi egyezményt, de a lakosság összetétele az ország alkotmányos identitásába tartozó kérdés. Komplexusok nélküli közös gondolkodásra van szükség” – – hangsúlyozta.

Arra válaszolva, hogy a migrációs kérdés szétrobbanthatja-e Európát, Trócsányi László kifejtette: a migrációt a koncentrikus körök elmélete alapján értelmezi. „Elsődleges felelősségünk a saját országunkra vonatkozik, a második arra, hogy mi történik a szomszédos országokban” – mondta. Hangsúlyozta, hogy nincs homogén megoldás.

Közölte:

„Szükséges a szolidaritás, de óvakodni kell a homogenizálástól. A Brüsszel által eldöntött kvótarendszer nem jó, könyvelői, lélek nélküli megoldás”.

Arra a felvetésre , ha az Európai Néppárt úgy dönt, hogy nem folytatja a Fidesszel, csatlakoznak-e Salvinihez, Marine Le Penhez és a többi úgynevezett „populista” párthoz, Trócsányi László leszögezte, hogy jelenleg nem gondolkodnak erről.

„Partnerünk a néppárt, Franciaországban pedig a Köztársaságiak, márpedig Franciaország az európai építkezés sarokköve. Ami a populizmust illeti, nem szeretem a politikai címkéket: nem jó ötlet a jövőre nézve országunkat és a radikális jobboldalt ugyanabba a kategóriába sorolni.

Ez a fajta megbélyegzés és ez a stratégia nem viszi előre Európát. Remélem, hogy a Néppárton belül maradunk. Ez ugyanúgy a mi érdekünk, mint Európáé” – fejtette ki. Hozzátette: meg kell hallgatni a visegrádi országok sajátos hangját, Közép-Európa hangját.

Arra kérdésre, hogy a valaha török hódoltság alatt élt magyarok félnek-e az iszlámtól, a miniszter elmondta, hogy sok nyugat-afrikai hallgatója van a szegedi egyetemen, közöttük moszlimok, és senkinek sem jut eszébe rasszizmusról beszélni velük kapcsolatban.

Aláhúzta:

„Hangsúlyozni akarjuk azonban Európa judeo-keresztény gyökereit, amelyek tények. A templomaink emlékeztetnek arra, hogy olyan kultúránk van, amelyet nem szabad veszni hagyni”.