Merkel sem bízik már a csúcsjelölti rendszerben

Az Európai Néppárt tegnap újra kiállt Manfred Weber európai bizottsági elnöki ambíciói mellett, miközben a csúcsjelölt Berlinben politikai „mecénásával”, Angela Merkellel találkozott. A kancellár szerint már korántsem biztos, hogy a csúcsjelöltek közül kerül ki Euró­pa következő vezetője.

A kancellár megvonhatja támogatását a Spitzenkandidattól Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Bonyolult a helyzet, az Európai Bizottság következő elnökének a személyéről pedig nem egyedül döntök – mondta tegnap a Bundestagban Angela Merkel, egyúttal azt hangoztatva: bár a német kormány továbbra is kiáll a csúcsjelölti rendszer mellett, egyáltalán nem biztos, hogy a mechanizmus alapján választják majd meg a következő bizottsági elnököt.

– Mivel tiszteljük a német–francia kapcsolatokat, azt is elfogadjuk, hogy a francia elnök a miénktől különböző véleményt képvisel a kérdésben – szögezte le a kancellár.

A kancellár megvonhatja támogatását a Spitzenkandidattól
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

A csúcspozíciókért zajló hatalmi játszma meglehetősen negatív hatással van Berlin és Párizs viszonyára. A német uniópártok európai parlamenti delegációvezetője a minap „antinémetnek” bélyegezte a bajor Manfred Weber bizottsági elnökségét elutasító Emmanuel Macront, akit egyúttal az euró­pai demokrácia elpusztításával is vádolt. A francia elnök kritikáira egyébként maga Weber is reagált. A néppárti csúcsjelölt a Die Welt napilap hasábjain fejtette ki: Európa demokratizálásához elengedhetetlen, hogy a választásokon legtöbb szavazatot szerzett pártcsalád delegálja a bizottság következő vezetőjét. Mint írta, súlyos csapás lenne, ha diplomaták a hátsó szobákban döntenének a csúcspozíciókról.

Márpedig a bajor politikus tegnap este éppen egy ilyen berlini „szobában” egyeztetett Angela Merkellel és Anegret Kramp-Karrenbauerrel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével. Rossz ómen, hogy mindössze pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt Berlinbe hívták Webert. A német sajtó tegnap arról írt: a kancellár is kezdi belátni, hogy a Webert támogató álláspontja nem tartható. Merkel egyébként ma Japánba repül, ahol a G20-országcsoport találkozóján részt vevő európai államokkal együtt folytatják az egyeztetéseket az uniós csúcspozíciókról.

Rossz ómen: pár nappal az EU-csúcs előtt Berlinbe rendelte a bajor politikust a CDU elnöke és a kancellár
Fotó: REUTERS/Fabrizio Bensch

A kancellár tegnap ismét megerősítette: vasárnap, az uniós csúcs napján már eredményeket – azaz neveket – szeretne látni. Utóbbi annak fényében ambició­zus célkitűzés, hogy már meg is kezdték egy jövő hétfői munkareggeli előkészületeit arra az esetre, ha vasárnap ismét elbukna a kompromisszumkeresés. Az Euró­pai Parlament pedig, mint kiderült, mégsem kedden, hanem egy nappal később szavaz majd az elnökéről, további 24 órát biztosítva az alkudozásnak. A parlament elnöki posztja egy újabb olyan kulcspozíció, amelyről a „vezetői csomag” részeként dönteni kell. Idén kiemelt figyelmet szentelnek a politikai, földrajzi és nemi megoszlásnak – utóbbin azt értve, hogy nők is kapjanak megfelelő számú posztot –, így az EP-elnök személye önmagában meghatározhatja a hatalmi játszma kimenetelét.

Szonda a csúcsjelöltekről

Az Ipsos közvélemény-kutató az Európai Néppárt (EPP) megbízásából hét tagországban készített kutatást a csúcsjelölti rendszerről. Az eredmények szerint Németországban a megkérdezett szavazók 56 százaléka egyetértett, további 29 százalék pedig erőteljesen egyetértett a kijelentéssel, miszerint a tagállami állam- és kormányfőknek tiszteletben kellene ­tartaniuk a csúcsjelölti rendszert. Franciaországban arra a megállapításra jutottak: az Emmanuel Macron elnök pártját is tömörítő, Újítsuk meg Európát európai parlamenti frakció szavazói is támogatják a csúcsjelölteket, noha a francia liberálisok ebből nem profitálnak. A megkérdezett liberálisok 85 százaléka értett egyet a kijelentéssel. A kutatás szerint egyébként nincs olyan ország a hét tagállam közül, ahol nagy mértékben elutasítanák a Spitzenkandidatokat, azaz a csúcsjelölteket. Hollandiában jutottak a leginkább szkeptikus eredményre, ott a megkérdezettek több mint húsz százaléka ellenezte a csúcsjelölti rendszert.