Sürgeti az idő Johnsont

Jogi következményei is lehetnek annak, ha Boris Johnson és kormánya nem engedelmeskedik a megállapodás nélküli brexitet tiltó törvénynek. A miniszterelnök ugyanakkor hajthatatlan, és állítja: nem fog a kilépés újabb halasztásáért könyörögni Brüsszelnek. Egy olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy épp az unió segít Johnsonnak azáltal, hogy nem engedi a brexit idejének harmadszori kitolását.

Buktassuk meg Borist! – hirdetik brit kormányellenes tiltakozók egy szombaton tartott tüntetésen Fotó: ANDY RAIN Forrás: Reuters

A héten minden bizonnyal tovább gyűrűzik az alkotmányos válság az Egyesült Királyságban. Boris Johnson már ma arra kéri az ellenzéki pártokat, hogy szavazzák meg az előrehozott – még az október 31-re időzített brexit előtt esedékes – választások kiírását. A kilépéspárti brit miniszterelnök a hét végén a brit sajtóban közölt cikkében azt írta: „ad egy utolsó esélyt” Jeremy Corbynnak, az ellenzéki Munkáspárt vezetőjének, hogy rábólintson a voksolásra. Ha ez nem történik meg, a kormány „egész egyszerűen” folytatja majd a munkát. Mint írta, ő maga pedig azért dolgozik tovább, hogy a szigetország megállapodással, rendezett módon távozhasson az EU-ból október 31-én.

Jóval nagyobb visszhangot kapott a miniszterelnök egy másik hét végi nyilatkozata, miszerint akkor sem hajlandó a brexit halasztását kérni Brüsszeltől, ha a következő hetekben nem sikerül tető alá hozni egy mindenki számára elfogadható alkut. Utóbbi kijelentés jogi aggályokat vet fel, ugyanis a múlt héten a brit parlament alsóháza megszavazott egy, a rendezetlen kilépést tiltó törvénytervezetet.

Múlt pénteken a felsőházban is elfogadták a jogszabályt, amit ma II. Erzsébet királynő ki is hirdet. A kormány hivatalos álláspontja szerint tanulmányozni fogja és „a tűréshatárig teszteli” a törvényt. Erről Dominic Raab külügyminiszter beszélt tegnap egy tévéműsorban, Sajid Javid pénzügyminiszter pedig eközben azt mondta: kizárt dolog, hogy a brexit halasztását kérjék, de a törvényi előírásoknak a kormány természetesen engedelmeskedni fog.

Buktassuk meg Borist! – hirdetik brit kormányellenes tiltakozók egy szombaton tartott tüntetésen
Fotó: Reuters

Kérdéses, hogy ezt milyen jogi kiskapu segítségével tudják megtenni, a jogszabály ugyanis még a halasztás esetén az Európai Tanács elnökének írandó levél szövegéről is rendelkezik. Amennyiben Boris Johnson teljes mértékben ignorálja az előírtakat, akár börtönbe is kerülhet – ezt a hét végén a kormány egy volt jogi főtanácsosa mondta. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a miniszterelnöknek sikerül még október 19. (a szabály szerint eddig van idő megállapodást kiharcolni – a szerk.) előtt választást lebonyolítania, ekkor pedig – konzervatív győzelem esetén – villámgyorsan rendelkezhetne a törvény visszavonásáról.

Ennél valószínűtlenebb forgatókönyv, hogy Johnson benyújtja a lemondását, így kényszeríti ki az előrehozott voksolást. Hasonlóan bonyolult, de nem lehetetlen elképzelés, hogy a kormányfő Brüsszelből kap majd segítséget, mégpedig úgy, hogy az EU mond nemet az újabb, immár harmadik halasztásra. Mivel mind a 27 másik tagállam beleegyezésére szükség van a brexit kitolásához, Johnsonnak csupán egyetlen kormány- vagy államfőt kell meggyőznie az igazáról. Tegnap Franciaország külügyminisztere pedig úgy érvelt: a dolgok jelenlegi állása szerint az EU nem megy bele az újabb halasztásba.

– Nem fogunk háromhavonta dönteni a dátum kitolásáról – szögezte le Jean-Yves Le Drian.

Politikai vandalizmus

A hét végén lemondott Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter a konzervatív frakcióból is kilépett, mégpedig a kormány „politikai vandalizmusára” hivatkozva. A prominens konzervatív politikus nehezményezte, hogy előzőleg 21, a brexit kérdésében Boris Johnsonnal szembeforduló képviselőtársát kitették a parlamenti csoportból. Az egyébként EU-párti politikus arról is panaszkodott: nem látja jelét annak, hogy a kormány valóban törekedne a megállapodás elérésére Brüsszellel.

– Az idő 80-90 százalékában az alku nélküli kilépésre készülünk. Nem tudok körvonalazódó brexitmegállapodásról, mivel Brüsszelnek ajánlatot sem tettünk – mondta az exminiszter a Sky News hírcsatornán.