Pár nappal azután, hogy Trócsányi Lászlót jelölték a következő Európai Bizottság bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcájának élére, a visegrádi négyek (V4) Prágában tárgyalóasztalhoz ültek a nyugat-balkáni országok vezetőivel. A Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot tömörítő V4-csoport közös nyilatkozatban szögezte le: eltökélten támogatják a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációját, mivel a tagfelvételre váró régió jövője elsősorban biztonsági kérdés.
– Ha az EU nem aludt volna el és már korábban felvette volna tagjai közé Észak-Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát, akkor ma nem lenne sok millió illegális migráns Nyugat-Európában – közölte a találkozón Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, kedvező változások következnek, a visegrádi országok ugyanis megerősödtek Európában.
– Az európai bizottsági pozíciók szétosztása alapján megállapítható, hogy a V4 ereje megnőtt – fogalmazott a kormányfő, és hozzátette: a V4-ek két európai bizottsági alelnököt is adhatnak a következő ciklusban.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szintén biztonsági okokkal magyarázta a nyugat-balkáni országok mielőbbi uniós csatlakozását. – A politika nem tűri az űrt, ha az EU nem tesz ajánlatot a nyugat-balkáni országoknak, akadnak más, nagyon aktív államok, mint amilyen Oroszország, Törökország vagy Kína – érvelt Morawiecki.
Andrej Babis cseh miniszterelnök úgy fogalmazott, a Nyugat-Balkán országai kulcsfontosságú partnerek a migráció kezelésében, valamint az unió prosperitásának fenntartásában is szerepük van. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök szintén a biztonsági és gazdasági szempontok mellett érvelt.
– Meg kell győznünk a többi uniós tagállamot arról, hogy a bővítés nem problémákat hoz magával, mint ahogyan azt néhány régi tagország vezetői mondják – mondta a szlovák vezető.
Erre tér ki a V4 vezetői által aláírt közös nyilatkozat is. Ebben a miniszterelnökök felszólították az unió valamennyi döntéshozóját, hogy a reformok végrehajtásából és a macedón-görög névvita megoldásából keletkezett csatlakozási lendületet tartsák fenn, és nyissák meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.
