Boris Johnson kért is halasztást, meg nem is

Újra az Európai Unió térfelén pattog a labda brexitügyben: teljes mértékben az állam-és kormányfők belátásán múlik, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök vagy a – látszólag működésképtelen – londoni parlament iránymutatását követik. Johnson nem hajlandó halasztani a kilépést, a brit kormányfő ügyét pedig az aktuális uniós fekete bárány, Emmanuel Macron francia elnök segítheti. A dráma westminsteri szavazásokkal és újabb EU-csúccsal folytatódhat a jövő héten.

BRITAIN-EU/JOHNSON Fotó: Reuters

Három hónapot is tolódhat a britek október 31-re tervezett (és már kétszer elhalasztott) uniós kilépése, miután a londoni parlament alsóháza szombaton elfogadott egy módosító indítványt, amelynek értelmében a brit-uniós megállapodásról részletesen törvénykezni kell a Westminsterben az EU elhagyása előtt. A parlamenti képviselők így szombaton nem is szavaztak az eheti EU-csúcs margóján tető alá hozott brexitalkuról.

Pedig Boris Johnson miniszterelnök erre készült: szombat délelőtti – a megszokottnál is magabiztosabb – parlamenti felszólalásában a brexit végrehajtására szólította fel a honatyákat, egyúttal elutasítva a kritikákat, miszerint elődjénél, Theresa Maynél is „rosszabb” alkut dolgozott ki Brüsszellel. Azt mondták nem nyitható újra a brexitalku és nem lehet megszabadulni az ír tartalékmegoldástól. Nos mindkettőt megtettük – üzente főként ellenzéki bírálóinak. Johnson az emlegetett módosító indítvány megszavazása után is marad a tekintélyt parancsoló hangnemnél. Mint mondta, esze ágában sincs a halasztásról tárgyalni az EU-val.

Utóbbira törvény kötelezi a miniszterelnököt. A londoni parlament hetekkel ezelőtt ugyanis döntött arról, hogy amennyiben október 19-ig egyetlen megállapodást sem ratifikálnak, az Egyesült Királyságnak kérnie kell a brexit halasztását. A jogszabály még a Donald Tusk tanácsi elnöknek küldendő levél szövegéről is rendelkezik. Már ekkor arról cikkeztek, hogy a parlamenti stop esetén Johnson egy jogi kiskapu segítségével próbálhatja megakadályozni a brexit halasztását.

Szombat késő este, a parlamenti drámát követően lerántotta a leplet a tervéről: Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének ugyanis nem egy, hanem három levelet küldött. Az első levélben – a jogi kötelezettségének megfelelően – ismertette a parlament álláspontját és kérte a halasztást, ám nem írta alá a dokumentumot. Boris Johnsonnak még a neve sem szerepel a szóban forgó levélen. A második Brüsszelbe küldött szöveg egy jogértelmezési dokumentum, míg egy újabb levélben – amelyet a miniszterelnök már aláírt – Johnson azt adja az EU tudtára: a brexit újabb halasztása nem csak a szigetország, de az Európai Unió érdekeivel is ellentétes. Arra is ígéretet tett, hogy október 31-ig ratifikálni fogják a kilépési megállapodást. – Le kell zárnunk a folyamatot, hogy elkezdhessünk dolgozni a kapcsolatunk jövőjén – érvelt. A Konzervatív Párt több képviselője is megerősítette időközben, hogy a parlament már hétfőn szavazhat a Johnson-alkuról.

Kérdéses, hogy mit lépnek majd az Európai Unióban: a brit miniszterelnök vagy a londoni parlament álláspontját veszik figyelembe. Az sem világos egyelőre, hogy a brexit megvalósítására tett miniszterelnöki kísérlet jogszerű-e. Boris Johnson mindenesetre nem bízza a véletlenre a dolgot, már szombat este Donald Tuskkal, Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Mark Rutte holland miniszterelnökkel is beszélt telefonon. Az országvezetőknek is azt mondta, hogy nem akar a halasztásról tárgyalni. Erre leginkább a francia elnök lehet nyitott: Emmanuel Macron már az eheti csúcstalálkozón is hangsúlyozta, hogy ha Franciaországon múlik, a britek már tavasszal kiléptek volna az EU-ból. Donald Tusk ugyanakkor nem véleményezte a jogi trükközést, a Twitter profilján is csak annyit közölt, hogy mielőbb felveszi a kapcsolatot a tagállamok kormány-és államfőivel.

Lehetséges forgatókönyvek

– A parlament ellenkezése láttán továbbra is megjósolhatatlan, hogy van-e esély a brexitalku ratifikálására. Amennyiben a képviselők mégis szavaznak és zöld jelzést adnak a dokumentumnak, még mindig nem biztos az alig két hét múlva esedékes kilépés, ugyanis az alkura villámgyorsan az Európai Parlamentnek is rá kellene bólintania. Biztató jel lehet, hogy Guy Verhofstadt, az EP brexittárgyalója alapvetően nem utasította el a megállapodást, de azt leszögezte, hogy az uniós parlament csak a brit testületet követően végzi majd el annak ratifikációját.

– Amennyiben az uniós állam-és kormányfők egyhangúlag megegyeznek arról, hogy nem engedik kitolni a brexitdátumot, újra megnő a rendezetlen kilépés esélye. Jelenleg nincs ratifikált megállapodás, így tíz nappal a brexit előtt az EU számára is kockázatot jelent, hogy Johnson támogatásával megéri-e nyomást helyezni a brit parlamentre.

– A tagállamok vezetői abban is megállapodhatnak, hogy engedélyezik a halasztást. Ugyanakkor borítékolható, hogy – akárcsak az előző alkalmakkal – látni akarják, hogy az Egyesült Királyság „mire” kéri a három hónapot. A britek a tavasszal egyszer sem tudták igazán megindokolni a brexitdátum kitolását.

– Az is kérdéses, hogy Donald Tusk „körtelefonja” elég-e a döntéshez, vagy újabb EU-csúcsot rendeznek a brexit miatt. Nyilvánvalóan személyesen, valamennyi országvezető részvételével könnyebben lenne előre lépni. Ha lesz is újabb EU-csúcs, az csakis a brit parlamenti szavazás után következhet.

– Mivel a brit parlament gyakorlatilag hosszú hónapok óta döntésképtelen a kérdésben, előrehozott választásokkal lehetne orvosolni a politikai patthelyzetet. Bár Boris Johnson ennek lehetőségét számot alkalommal felvetette a Westminsterben, az ellenzék hajthatatlan: a Konzervatív Párt támogatottsága ugyanis 36 százalék körül mozog, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt népszerűségét körülbelül 27 százalékra teszik. A voksolás nyilván a Johnson vezette konzervatívoknak kedvezne, ami hosszú távon az ő brexitvíziójuk megvalósulását eredményezné.