Francia–holland vétó az EU bővítésére

Az EU-bővítés és a többéves pénzügyi keretterv tekintetében sem volt sikeres az uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli találkozója, ahol a brexit ügyében viszont sikerült megállapodni. Míg a britek sorsa már a hét végén eldőlhet, Észak-Macedónia és Albánia potenciá­lis tagságának kérdése csak jövőre kerül újra az országvezetők elé.

Angela Merkel Orbán Viktorral. A kancellár az uniós pénzügyi keretterv kapcsán vár előrelépést Fotó: Vivien Cher Benko Forrás: Kormány.hu

Angela Merkel Orbán Viktorral. A kancellár az uniós pénzügyi keretterv kapcsán vár előrelépést
Fotó: Kormány.hu

Magyar biztosjelölt

Ursula von der Leyen az uniós csúcs margóján Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott, de a magyar kormányfő továbbra is egyetlen nevet, Várhelyi Olivér EU-hoz akkreditált magyar nagykövetét javasolta biztosjelöltnek – tudta meg lapunk. Korábban az Európai Bizottság szóvivője beszélt arról, hogy a három, még uniós biztosjelölt nélküli tagállam – Magyarország, Franciaország és Románia – mindegyikének két politikust, egy férfit és egy nőt kell jelölnie. Az Európai Néppárt részéről pedig bejelentették, hogy Orbán Viktor Brüsszelben a Fidesz néppárti tagságát vizsgáló delegáció tagjaival, Herman van Rompuy-jel, Hans-Gert Pötteringgel és Wolfgang Schüssellel is egyeztetett.

Költségvetés

A napirenden a 2021 és 2027 közötti pénzügyi keretterv kérdése is szerepelt, de ezen a téren sem sikerült látványos előrelépést elérni. Angela Merkel kancellár szerint pedig szükség lenne a sietségre, ugyanis számos közösségi program időzítése múlhat a vezetők eredményességén. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ugyancsak sürgette a tagállamokat: az Erasmust, illetve a tudományos célú kutatásokat említette, mint mielőbbi finanszírozásra szoruló projektek. Macron elnök a költségvetés ügyét a Balkán kérdésével kötötte össze, szerinte ugyanis a bővítést szorgalmazó vezetők nem igazán gondolnak bele abba, hogy a nagyobb számú tagállam nagyobb számú tortaszeletet is jelent.

Elítélt török offenzíva

Az Európai Tanács zárónyilatkozatában tudomásul vette az Egyesült Államok és Törökország bejelentését az Északkelet-Szíriában zajló katonai műveletek szüneteltetésére vonatkozóan. A szöveg gyakorlatilag megerősítette az uniós külügyminiszterek a héten elfogadott állásfoglalását, amely kimondta, hogy Törökország egyoldalú katonai fellépése határozottan elítélendő. Emmanuel Macron francia államfő a csúcstalálkozót köve­tően bejelentette, hogy Angela Merkel német kancellár, Boris Johnson brit miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök részvételével négyoldalú találkozóra kerülhet sor a következő hetekben.

A török hadsereg október 9-én indított hadműveletet a Törökország által terrorszervezetként és nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelt, Népvédelmi Egységek nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Mike Pence amerikai alelnök csütörtökön a török államfővel folytatott tárgyalásai után jelentette be Ankarában, hogy Törökország 120 órára felfüggeszti offenzíváját annak érdekében, hogy a szíriai kurd fegyveresek visszavonuljanak a török haderő által kialakítandó, úgynevezett biztonsági övezetből.